Idén már nem születik döntés Brüsszelben Paks 2 állami támogatásának vizsgálata ügyében. Többszöri halasztás után idén december 7-én kellett volna közölnie az Európai Bizottságnak (EB) álláspontját, de ehelyett ismét halogató taktikát választott és néhány héttel kitolva a határidőt.
Várhatóan a Bizottság azt állapítja majd meg, hogy Paks 2 tartalmaz állami támogatást, és piaci alapon nem térül meg a beruházás. Vélhetően elfogadja a magyar kormány érvelését, hogy a hazai energiapiacon a 2020-as években olyan zavarok léphetnek fel, amelyeket csak egy állami támogatással megépített atomerőművel lehet orvosolni - nyilatkozta a Népszavának Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti (EP) képviselője. Azt az ellenzéki politikus is elismerte, hogy Paks 1. 2032-37 közötti leépítésével jelentős kapacitás esik ki, de szerinte ennek pótlására lenne más megoldás is, mint egy új atomerőmű.
A paksi gigaberuházás sorsa azonban még mindig nem dőlt el, annak ellenére sem, hogy a nemzetközi tender hiányát végül is az EB kompromisszumokkal ugyan, de elfogadta. Az állami támogatás esetében pedig ha a magyar kormány számára pozitív döntés születne, várhatóan Ausztria, esetleg más tagállamokkal együtt, az Európai Bírósághoz fordulhat, vitatva a határozat jogszerűségét.
Hiába ingatag Paks 2 sorsa, a kormány csak idén 100 milliárd adófizetői forintot költött az előkészítésre. A kabinet várakozásai szerint az első kapavágásra 2018-19-ben kerülhet sor. Ha az Európai Bíróság elmeszeli a beruházást, rengeteg pénz mehet füstbe, Bulgária például 600 millió euró kötbért fizetett az orosz félnek mert leállította az új atomerőmű építését. Ráadásul a magyar kormány nagyon előnytelen szerződést kötött Moszkvával - mondta Jávor.
Paks 2 építésével azonban nem csak jogi gondok vannak. A magyar kormány idén augusztusban fogadta el a Nemzeti Programot, úgy, hogy nem vette figyelembe a társadalmi részvételi eljárás során kapott észrevételeket. A legnagyobb probléma a programmal az, hogy egyáltalán nem ad választ arra a kérdésre, hogy hol és hogyan fogja Magyarország elhelyezni a működő, illetve a tervezett paksi blokkokban keletkező sugárzó hulladékot - hangzott el az Energiaklub e témával foglalkozó konferenciáján.
A hulladékelhelyezésre Paks 2 nemrégiben elkészült környezeti hatástanulmánya sem ad választ, ennek ellenére az illetékes kormányhivatal idén októberben kiadta a környezetvédelmi engedélyt az új nukleáris blokkok építésére. A jelenleg üzemelő négy blokk leszerelésére és a hulladékok kezelése becslések szerint 1650 milliárd forintba fog kerülni, amire részben a Központi Nukleáris Alapba a Paksi Atomerőmű befizetéseiből gyűlik, de több mint 800 milliárd forint hiányzik a kasszából – ezt valószínűleg a magyar lakosságnak kell majd valamikor adó formájában befizetnie.
Az Európai Számvevőszék tanulmánya szerint az atomerőművek leszerelési költségei többnyire alulbecsültek és más tanulmányokból kiderült, hogy ugyanez érvényes a végleges lerakókra is - jegyezte meg Jávor Benedek.
Az uniós előírások szerint a radioaktív hulladékot abban az országban kell véglegesen elhelyezni, ahol keletkeztek, kivéve, ha másik országban van végleges lerakó, amelyik az uniós előírásoknak maradéktalanul megfelel - említette Jávor Benedek. Ilyen létesítmény azonban egyelőre nincs. Pakson a '90-es évek közepe óta egy ideiglenes tárolóban halmozódnak a kiégett fűtőelemek. Jelenleg a Pécs mellett Boda térségében végeznek kutatásokat egy végleges tároló építéséhez. A nagy aktivitású radioaktív kiégett fűtőelemekről kötött módosított szerződésből már hiányzik az Oroszországba szállításról rendelkező passzus. Az ideiglenese tárolóról viszont nem rendelkezik az engedélyezési dokumentum, így egy olyan erőmű engedélyezése folyik, amelyhez hozzá kell majd építeni egy átmeneti tárolót - tette hozzá az EP-képviselő.
