Az eredménysor lehangoló, egy-egy győzelem és döntetlen mellett négy vereséget szenvedett a magyar együttes. Viszont, ha a számok mögé nézünk, már árnyaltabb a kép: a címvédő norvégok csak egy góllal nyertek a végig nagyon szervezetten, jól játszó magyar csapat ellen, az olimpiai bajnok oroszokkal szemben döntetlent ért el az együttes. A hatból két olyan mérkőzés volt, amire nincs bocsánat: a nyitányon a csehektől elszenvedett történelmi vereség – első alkalommal nyert Csehország Magyarország ellen – és a Romániával szembeni szétesésre nincs mentség.
Tomori Zsuzsanna, Szöllősi-Zácsik Szandra, Szamoránsky Piroska, Korsós Dorina és Kovacsics Anikó el sem utaztak Svédországba, a rajt előtt az Eb helyszínén Szucsánszki Zita is kidőlt, Svédországban pedig Janurik Kinga, majd Triscsuk Krisztina sérült meg.
Viszont az összképet tekintve több a pozitívum, mint a negatívum. Kim Rasmussen szerződése a 2020-as tokiói nyári olimpiáig szól, ráadásul igazi értékeket sikerült felfedezni a sportág számára, játékosokat, akik alappillérei lehetnek a reményeink szerint erős és eredményes tokiói olimpiai csapatnak. A kapuban Janurik Kinga szenzációs teljesítménnyel állt be Montenegró ellen, az érdi kapus talán élete legjobbját nyújtotta, sajnos térdsérülése miatt több meccsen nem bizonyíthatott. A dunaújvárosiak jobbátlövője, Kovács Anna első felnőtt világversenyén a válogatott házi gólkirálynője lett, a szörnyű emlékű csehek elleni találkozó csak neki sikerült kiválóan, tíz perc alatt hét gólt a világ legjobbjai is csak elvétve tudnak szerezni ilyen jelentős tornán. Ezt a produkciót ugyan később nem tudta megismételni, de minden kétséget kizáróan jelezte, lehet rá számítani, ami rendkívül fontos és hasznos információ a magyar női kézilabda számára, jó tudni, hogy van olyan balkezes játékos, aki nemzetközi szinten is megállja a helyét.
A rutinos játékosok közül egyedül Görbicz Anita volt végig bevethető az Eb-n, de a sok hiányzó miatt vállára nehezedő plusz teher és önmagához képest gyengébb formája miatt nem tudta azt a világklasszis teljesítményt nyújtani, amit korábban. Beszédes adat, hogy tizenöt hétméteresből csak kilencet tudott értékesíteni, ami a gyengébb formára vezethető vissza. Az előkészítésben viszont jeleskedett a 39 gólpassz azt jelenti, hogy meccsenként átlagban több mint hat találat született az átadásából.
A rendkívül zaklatott felkészülés miatt a szövetség nem tűzött ki konkrét célt a válogatott elé, ennek megítélésében megosztott a szakma: vannak, akik szerint ezzel minden felelősséget levettek a játékosok válláról, a másik oldal úgy gondolja, a sok hiányzó miatt ez volt a reális, ésszerű döntés. Annyit fogalmazott meg a szövetség, hogy jó lenne bejutni a középdöntőbe, mert ez a feltétele annak, hogy a világbajnoki selejtezők mai sorsolásán kiemelt maradjon a csapat és papíron könnyebb ellenféllel találkozzon a kijutásról döntő oda-visszavágós párharc során.
Ezt sikerült elérni. Sőt, a több lehetőséget kapó és szépen helytálló fiatal játékosoknak köszönhetően talán valamivel többet is.