Éppen egy esztendőt kellett arra várni, hogy a Fed ismét emeljen az amerikai dollár irányadó kamatán, ami a tengerentúli szokások szerint 0,25 százalékos mértékű volt, és ily módon az új sáv 0,50-0,75 százalékos lett. Ez senkinek nem okozott meglepetést, az azonban igen, hogy Janet Yellen 2017-re és 2018-ra 3-3 újabb kamatemelést jelentett be. A gazdasági világválság óta megszokhattuk, hogy az Egyesült Államok az Európai Uniótól eltérő módszereket alkalmaz a gazdaság szabályozására, a jelek szerint eredményesen. Amíg kontinensünkön mérséklődnek vagy stagnálnak az alapkamatok, addig a tengerentúl a gazdaság növelését kamatszigorítással képzelik el. Az más kérdés, hogy a jövendő amerikai elnök, Donald Trump a költségvetési lazítás mellett tette le a voksot, amikor bejelentette, hogy egy billió dollárt kíván az infrastrukturális fejlesztésekre és a hadsereg modernizálására fordítani. Elemzők szerint Janet Yellennek az a kijelentése, hogy a kamatemelések számát növeli, éppen a Trump-féle várható gazdaságpolitikát kívánja ellensúlyozni, noha arról még vajmi keveset tudunk.
Az Egyesült Államoknak a világgazdaságban betöltött vezető szerepe, és az amerikai dollár meghatározó volta miatt, Magyarország számára sem lehet közömbös a Fed döntése - így reagált Népszava érdeklődésére Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője utalt arra, hogy most még csak azt érzékeljük, hogy meghaladta a 300 forintot az amerikai dollár árfolyama, ilyesmire 2001 márciusa óta nem volt példa. Akkor egy "zöldhasú" 301,50 forintot ért. A szakember véleménye szerint nem keltene meglepetést, ha - miként az a devizapiacokon is várható - paritásba kerülne az euró és a dollár, vagyis egy az egyben váltanák. Erre valamikor 2017 első negyedévben sor is kerülhet.
Mindez feladhatja a leckét a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) is. Az amerikai kamatemelést követően a feltörekvő országok - köztük hazánk - jegybankjai által kibocsátott államkötvények kamatelőnye fokozatosan mérséklődni fog, különös tekintettel arra, hogy a hat további amerikai kamatemeléssel akár 1,25 százalékponttal is nőhet a dollárkamat. Ezzel az MNB jelenlegi 0,9 százalékos jelenlegi alapkamata aligha versenyképes, aminek az lehet a következménye, hogy a külföldi befektetők kivonják tőkéjüket a feltörekvő országok kötvénypiacáról, mondván inkább a biztonságosabb, ráadásul kétszeres kamatot nyújtó országokat választják. Ezért úgy lehet majd kedvezőbbé tenni a helyzetet - mondta Virovácz Péter -, ha a feltörekvő országok jegybankjai kamatprémiumot, kockázati felárat adnak majd. Ennek már tegnap észlelhetők voltak az előjelei, ugyanis a hosszú, 10 éves futamidejű magyar államkötvények hozamai máris megugrottak. Így véget érhet az a korszak, amire Matolcsy György, az MNB elnöke is utalt hétfőn, az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán, hogy a kamatelőnyök miatt a költségvetésnek idén 300 milliárd forintot sikerül megtakarítania. A kamatemelés árnyékában megalapozatlannak tűnik az a kijelentés, hogy jövőre már 400, sőt 2018-ban akár 500 milliárd forint is lehet a megtakarítás.
Emellett - folytatta az elemző -, Magyarországon azzal is számolni kell, hogy az amerikai kamatemeléseknek inflációgerjesztő hatása is lehet. Hiszen az erősödő dollár miatt megdrágul az amerikai devizában elszámolt import, ami elsősorban a kőolajat érinti majd, amelyet dollár alapon számolunk el, Oroszországgal is. A növekvő infláció mellett, amely átmenetileg elérheti a három százalékot is felülmúlhatja jövőre, már nem mehet el szó nélkül az MNB sem, amelynek az inflációs célja éppen ez az érték. Így a jegybanknak előbb-utóbb el kell majd gondolkodnia egy kamatemelési ciklus megkezdésén, de addig is megfelelő kommunikációval kell kísérnie a monetáris politikának a világban lejátszódó eseményeit - mondta Virovácz Péter.
