A miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva elmondta, még nincs szó többségi álláspontról, de úgy érzi, hogy az események ebbe az irányba haladnak. Mint mondta, a migránsügy egészében megfigyelhető, hogy "a korábban kiátkozott, lebecsült, lenézett, megvetett álláspontok lassan közös állásponttá válnak, és az azokat képviselő embereket pedig méltó partnerekként üdvözlik mostanság". Lehet olyan előrelépés a tengerből kimentett migránsok visszaszállítását célzó magyar javaslatnak az ügyében, amely "a józan ész irányába mutat".
Orbán Viktor szerint míg korábban "csak a menekültek beengedésének humanitárius körülményeiről volt hajlandó a miniszterelnökök gyülekezete beszélni", és az uniós külső határok védelme "betiltott álláspont" volt, utóbbi mára megváltozott és elismert közös feladattá vált.
A menedékkérők újraelosztását célzó kvótákról szólva a miniszterelnök leszögezte, ebben nem fognak engedni, mivel amit Angela Merkel német kancellár akar, azt a magyarok nem akarják. Nem szimpatikus az a felfogás, hogy azok, akik tömegesen beengedték Európába "a túlnyomó többségükben gazdasági migránsokat", szét akarják osztani őket a többiek között, hogy "jusson a bajból mindenkinek".
Orbán Viktor elmondta, van még egy ügy, amely "most csúszik fel a napirendre": "meg akarják tiltani a rezsicsökkentést", olyan szabályt akar megalkotni az Európai Unió, amely "megtiltaná az országoknak, hogy államilag határozzák meg az energia árát bármilyen körben is". "Ez alapvetően érinti a magyar embereket, a szegényeket jobban mint a jobb módúakat, tehát becsületbeli ügy, hogy ki kell tartanunk, ebben nem fogunk engedni" - fogalmazott.
Sajtótájékoztatóján a kormányfő emellett az ukrajnai vízummentesség ügyére is kitért, azt hangoztatva, hogy "erkölcsileg tarthatatlan az a politika", hogy bár az ukránok minden feltételt teljesítettek, mégsem adjuk meg nekik a vízummentességet.
A holland kormányfő biztosítékokat akar
Biztosítékokra van szükség, hogy az Ukrajnával létrejött európai uniós társulási szerződés nem vezet végül az ország EU-tagságához, sem pedig az ukrán állampolgárok szabad munkavállalásához - jelentette ki Mark Rutte holland kormányfő.
Mint újságíróknak elmondta, "kicsit derűlátóbb" azzal kapcsolatban, hogy a csúcson elfogadják a biztosítékokat tartalmazó határozattervezetet, amely lehetővé tenné, hogy az áprilisi hollandiai népszavazás elutasító döntése ellenére a parlament ratifikálja a társulási szerződést. Az uniós tagországok közül egyedül Hollandia nem ratifikálta még az egyezményt, miután azt a szavazók 61 százaléka elutasította az euroszkeptikus szervezetek által kiírt, nem kötelező érvényű referendumon.
Megírtuk: Kétnapos találkozóra gyűlnek ma össze az uniós tagállamok állam- és kormányfői, hogy egyebek mellett a menekültkérdésről, a közös határvédelem ügyéről, az EU-Törökország megállapodás végrehajtásáról tanácskozzanak. Miután az Európai Bizottság korábban azt javasolta, hogy a szolidaritás jegyében a tagállamok fogadjanak be migránsokat onnan, ahová túl sokan menekültek, sokakban ellenállást váltott ki, alternatív elképzelés kidolgozásával bízták meg a soros elnökséget betöltő Szlovákiát. Robert Fico miniszterelnök a tervek szerint „hatékony szolidaritást” javasol majd a ma kezdődő csúcstalálkozón, aminek a lényege, hogy minden állam segítsen abban, amiben a leginkább tud helyzete és képességei szerint. Így például a V4-ek inkább a közös határok védelmében, mint a menekültek befogadásában, hiszen azok úgysem akarnak hozzánk jönni.
Ez a megoldás Orbán Viktornak kedvezőbb lenne, bár a szlovák javaslatban is szerepel bizonyos „kötelező” elem, így azt sem akarja elfogadni a magyar miniszterelnök. Számára csupán az a megoldás jó, amit itthon győzelemként adhat el. Brüsszeli források szerint egyébként sem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen több „nagy” tagállam kvótát akar, ezért most nem várható végleges döntés az ügyben. Ez annál is inkább igaz lehet, mert az Európai Bizottság elnöke múlt pénteken ismét arra figyelmeztette mások mellett Magyarországot, másik pályát kell kijelölni azon államok számára, amelyek nem akarnának minden területen szorosan együttműködni. "Ez nem lenne tragédia és válsághelyzet sem. Ez esély lenne" – fogalmazott Jean-Claude Juncker. Az Unió nacionalistáinak, populistáinak azt üzente, különálló nemzetenként nem fogunk tudni létezni az EU nélkül. Juncker a Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban és Magyarországon megerősödő mozgalmakra, illetve az ezek nyomán fokozódó EU-ellenességre utalt. A bizottsági elnök arról beszélt, a menekültválság lerombolta azt az elképzelést, hogy az Unió a közösen elfogadott szabályokon alapul. Ez azért történt, mert egyes tagországok elutasították ez együttműködést az Európai Bizottsággal a menekültkvóták ügyében. „A világháború óta először fordul elő, hogy nem minden tagállam fogadja el a közösen kialakított szabályokat" – fogalmazott Juncker, amivel meg is adta a ma kezdődő kétnapos csúcs alaphangját.
Orbán persze egészen mást hirdet. Több alkalommal megüzente, el akarja érni, hogy a schengeni határok védelmére fordított összeget az EU tudja be a magyarok szolidaritásaként. A miniszterelnök bejelentette, ismét csatára készül Brüsszelben, mert a menekültek kötelező szétosztását nem akarja elfogadni. Bár az Európai Tanács tagjai - így Orbán is - meg tudják vétózni a számukra nem kedves döntéseket, a magyar kormány tagjai úgy állítják be azokat, mint Brüsszel diktátumait, amik ellen teljes fegyverzetben kell hadakozni. A csúcsról a kormányfő legutóbbi rádióinterjújában azt mondta, "olyanok ezek, mint a lovagi tornák. Bevonulunk a tanácskozásokra, mindenki fölveszi a vértjét, a páncélját, fölül a lovára. Összecsapunk és akkor törnek a dárdák".
