Nem lesz a magyar gazdaság kiemelkedő éve 2016, annak ellenére, hogy Magyarországot már mind a három, mértékadó hitelminősítő a befektetésre ajánlott országok között tartja a számon. A beruházási tevékenység zuhan, annak bizonyítékául, hogy az uniós források ütemes érkezése nélkül mindössze erre vagyunk képesek. A strukturális munkanélküliség elérte a mélypontját, vagy legalábbis annak a közelében jár, ugyanakkor új jelenség, hogy már nemcsak az orvosok, egészségügyi dolgozók, informatikusok hiánya okoz gondot, hanem egyre súlyosabb a helyzet az iparban és a kiskereskedelemben is. Mindez lefékezheti a még oly optimista növekedési kilátások teljesülését is.
Márpedig a Takarékbank elemzői rendkívül optimisták a várható hazai gazdasági növekedést illetően. Oszlay András és Suppan Gergely a tegnapi sajtóbeszélgetésen az idei évre 2,1, 2017-re 3,6, két esztendő múlva, pedig akár 4 százalékos GDP bővülést is el tudnak képzelni. A harmadik negyedévi 1,8 százalékos - éves visszatekintésű - gyenge eredményt átmenetinek tartják, ami azért is érdekes, mert az év utolsó két hetére a GDP-hez nagy mértékben hozzájáruló autógyárak üzemszünetet jelentettek be, és arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2015. utolsó negyedévében, amelyet bázisnak tekinthetünk, kimagaslóan jó, 3 százalékot meghaladó növekedést mutatott a gazdaság.
Ami az idei államháztartási hiányt illeti, szerda délelőtt a Takarékbank szakértői még ugyancsak optimistán fogalmaztak, amikor kijelentették: a költségvetés mozgástere kibővült, a hiány 2 százalék alatt van, így az adó-, illetve járulékcsökkentések tere is megnövekedett. Délután azonban a szokásos kormányinfón Lázár János alaposan lehűthette ezeket a várakozásokat, ugyanis bejelentette: az idei költségvetési hiány a GDP 2 százaléka felett lesz, de így is alatta marad az Európai Unió 3 százalékos szabályának. A kormány korábban 1,7 százalékos deficitet tervezett. Az a tény, hogy a kancelláriaminiszter a hiány felfelé korrigálásáról beszélt, másfél esztendővel a következő országgyűlési választásokat megelőzően, előrevetíti annak árnyékát, hogy a kormányzati ciklus végéhez közeledve még a mostaninál is nagyobb mértékű költségvetési lazításra lehet majd számítani.
Igen vegyes a kép, hogy mire is költött a kormány az esztendő utolsó két hónapjában. (A felsorolás feltehetően nem teljes, ugyanis a kormány még nem mindent "vallott" be.) Finanszírozták a kórházak elszabadult adósságait, a nyugdíjasoknak juttatott Erzsébet-utalvány akció 2,8 milliárd forintot visz el. Azonban ennél a tételnél illik óvatosan fogalmazni, ez a kiadás nem az idei büdzsét terheli, ugyanis a beváltó kereskedőkkel csak a jövő év első félévének végén számolnak el. Ugyancsak 56 milliárd forintos többletkiadást jelenthet a jövő évi nyugdíjemelés, de ez is csak a 2017-es költségvetést érinti majd.
A gazdasági növekedésre vonatkozó túlzott optimizmust fékezheti az is, hogy a tegnapi, második KSH-becslés szerint az ipar gyengén kezdte az utolsó negyedévet, 2,1 százalékos volt az éves visszaesés, így 2016 egészében nem lesz jelentős növekedés, szakértők szerint 1 százalék körüli bővülésre lehet számítani.
Amiben viszont bízhatnak idén a GDP növekedésében reménykedők: az az agrárszektor. Az első háromnegyed évben a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene 17,9 százalékkal nőtt, ennek köszönhetően 0,6 százalékponttal járult hozzá a 2,1 százalékos GDP-növekedéshez. Így meghaladta például az autógyártást, a gyógyszeripart, az élelmiszeripart, és az elektronikai ipart is magába foglaló feldolgozóipar 0,2 százalékpontos értékét. A szektor teljesítménye 2010 óta 55 százalékkal növekedett.