elutasítás;vizsgálóbizottság;Pharaon-ügy;

Fotó: Molnár Ádám

- Nem lesz vizsgálóbizottság Pharaon-ügyben

A Nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti képviselői nem támogatták azt az ellenzéki indítványt, hogy ténymegállapító vizsgálat kezdődjön a Pharaon-ügyben - közölte a bizottság szerdai, részben zárt üléséről Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke. A korménypárti képviselők - mondhatni természetesen - az orosz befolyásszerzés nemzetbiztonsági vonatkozásainak feltárását vizsgáló bizottság felállítását sem támogatták. 

Elmondta: az elmúlt fél évben a magyar közéletet egyik leginkább tematizáló kérdése a Pharaon-ügy volt, ezért az ellenzéki képviselők az igazság megismerése érdekében javasolták a ténymegállapító vizsgálatot, amelyet azonban a kormánypárti képviselők nem támogattak. Hiszünk abban, hogy egy ténymegállapító vizsgálat közelebb vinne ahhoz, miért van a Pharaon-ügyben ennyi összevissza, egymásnak ellentmondó nyilatkozat, hiszen nincs olyan ember, aki most tisztán látná ezt a kérdést - jegyezte meg Molnár Zsolt. 

Szél Bernadett, a bizottság LMP-s tagja szerint is teljes a káosz a Pharaon-ügyben, továbbra is nyugtalanító ellentmondásokat lát, amelyek feloldására jó módszer lett volna a tényfeltáró bizottság. Jelezte: meg kell keresni az útját, hogyan tudják a Pharaon-ügyet tovább vizsgálni, a bizottságban nem hallott a bizottságban alapos és jó indokot, miközben volt Simon Gábor ügyében, valamint a Portik-Laborc találkozó ügyében is bizottság, és ezek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket.

De mit mondott Németh Szilárd? 

A testület fideszes alelnöke azt mondta, azért nem támogatták a javaslatot, mert a magyar hatóságok jogszerűen jártak el, amikor beutazási és tartózkodási engedélyt adtak ki Gaith Pharaonnak.  Szerinte az ülésen az ellenzéki képviselők elismerték, hogy "politikai érdeklődés van ebben az irányban", de Németh Szilárd szerint ennek a terepe nem a nemzetbiztonsági bizottságban van, hanem a sajtó előtt, valamint a parlamentben az interpellációk, kérdések, azonnali kérdések körében. 

A nemzetbiztonsági bizottság kormánypárti képviselői úgyszintén nem támogatták az orosz befolyásszerzés nemzetbiztonsági vonatkozásainak feltárását vizsgáló bizottság felállítására vonatkozó LMP-s kezdeményezés tárgysorozatba vételét - közölte Szél Bernadett, a testület LMP-s tagja a bizottság szerdai ülése után tartott sajtótájékoztatóján.

Az LMP társelnöke felidézte: azért nyújtották be a javaslatukat az eseti bizottság felállításáról, mert az elmúlt időszakban aggasztóan megszaporodtak azok a hírek, amelyek azt mutatják, Magyarország egyre inkább az orosz befolyásszerzés terepévé vált. Hozzátette: ismét beterjesztik indítványukat, ezúttal a nemzetbiztonsági bizottság albizottságaként. Frakciótársa, Hadházy Ákos azt mondta, a terrorizmusnak eddig egy halálos áldozata volt Magyarországon, a tettes pedig egy paramilitáris szervezet tagja volt, és tisztázandó, hogy a szervezet kapcsolatban állt-e orosz diplomatákkal. Vizsgálandónak tartja azokat a jellemzően internetes, orosz hátterű sajtótermékeket, amelyek álhíreket közölnek, valamint a Kiss Szilárdhoz és Kovács Bélához hasonló személyek ügyeit is, ahol felmerül az orosz állami pénzek "becsatornázása" magyarországi pártokba. Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke szerint fontos lett volna, hogy a bizottság felállításának kérdése ne a bizottságban dőljön el, hanem a Parlamentben.

De mit mondott Németh Szilárd?

Nos, a bizottság fideszes alelnöke közölte: azért nem támogatták a javaslatot, mert az gyakorlatilag egy új nemzetbiztonsági bizottság felállításáról szót volna.

Az ülésen Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány sem támogatja az eseti bizottság felállítását, mert az Alkotmányvédelmi Hivatal és más szolgálatok is az éves beszámoló keretében - illetve egyéb napirendi pontok keretében - részletesen tájékoztatják a bizottságot a magyar nemzetbiztonságot érintő kérdésekről, így bármilyen külföldi ország Magyarországgal kapcsolatos ellenséges tevékenységéről is.

Világszerte 348 újságírót tartanak fogva. Ez derült ki a Riporterek Határok Nélkül szervezet éves jelentéséből. Ez hat százalékkal több, mint az előző évben A júliusi törökországi puccskísérlet után különösen sok újságíró került rács mögé. Hogy mennyire drámai a helyzet e tekintetben Ankarában, mutatja: csak az országban százan ülnek börtönben. „Minden elképzelést felülmúl a törökországi, újságírók elleni hecckampány” – közölte a szervezet szóvivője, Britta Hilpert.