A vádlottat terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntettében mondta ki bűnösnek a bíróság, amely a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 évre függesztette fel.
A tárgyaláson a törvényszék Virágh Pál vezette tanácsa a vádlott megbánó, beismerő vallomása és a két tanú vallomása alapján elfogadta az ügyészi feljegyzésben taglalt tényállást.
Eszerint F.S. november 14-én egy beadványt vitt be a megyei kormányhivatalba, ebben azt sérelmezte, hogy évek óta hiába fordul a hivatalhoz a termőfölddel kapcsolatos problémája, valamint a volt felesége által szerinte elkövetett okirat-hamisítás miatt. A levélben megfenyegette a főigazgatót: ha nem hívják fel és nem fogadják őt, akkor felrobbantja az irodáját. A hivatalvezetőben komoly félelmet keltett a fenyegetés, ezért a hivatali beléptetésben és a magánéletében is biztonsági intézkedéseket tett.
A Terrorelhárítási Központ (TEK) másnap, november 15-én elfogta a férfit a lakásán, ahol műtrágyát, gázolajat, riasztópisztolyt és lőszereket is lefoglalt.
A tárgyaláson F.S. azzal védekezett, hogy végső elkeseredésében írta meg a levelet, ám nem akart és nem tudott volna robbantani. Állítása szerint a levelével csak azt akarta elérni, hogy vegyék komolyan a beadványát.
Virágh Pál bíró az ítélet indoklásában elmondta: a levél túlmegy a véleménynyilvánítás szabadságán és túlmutat a szólásszabadság alkotmányos jogán. A Debreceni Törvényszék megállapította: a levél tartalma egyértelműen fenyegetésnek tekinthető, amely konkrét követelést tartalmaz, közvetlenül a címzetthez jutott el és komoly félelmet keltett, így a bűncselekmény már nem közveszéllyel fenyegetésnek minősül, hanem terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés.
A bíróság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy a vádlott büntetlen előélete, eddigi kifogástalan élete enyhítő körülménynek számít.
Az ítélet jogerős, mivel azt az ügyész, a vádlott és védője tudomásul vette.
