Jövőre 3,5-4 százalék között bővülhet a magyar gazdaság, viszont 2016-ra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) továbbra is fenntartja 3 százalékos GDP-növekedési prognózisát. Így optimistábbnak tűnik a jegybank mint a kormány. Nem ez volt az egyetlen meglepő kijelentés az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfői ülésén, ahol megjelent a nyilvánosságot általában kerülő Matolcsy György is. Az MNB elnöke a 2015. évi üzleti jelentést és beszámolót ismertette, amelyet a jövő tavaszi ülésszakon tűz majd napirendjére a Ház.
Állítása szerint a 2017. második negyedévétől megszűnő növekedési hitelprogram (nhp) elérte a célját, hiszen ennek révén 31 ezer mikro-, kis- és közepes vállalkozás jutott kedvezményes hitelhez, a felvett 2100 milliárd forintos kölcsön meghaladta a számukra uniós forrásból érkező támogatás összegét is. Ellenzéki képviselők cáfolták, hogy csak a kisebb vállalkozásokat támogat a program. Elmondták, hogy akadt olyan multinacionális cég, amely a létszámkorlátokat kijátszva, cégét darabokra bontotta, és így vált hitelképessé.
Éles vita bontakozott ki Matolcsy György és Szakács László szocialista képviselő között arról, hogy a tavaly tavasszal kitört, három brókercéget - a BudaCasht (és a DRB Bank), a Quaestort és a Hungária Értékpapírt - érintő botrányért kit terhel a felelősség? Az ellenzéki honatya cáfolta a jegybankelnöknek azt az állítását, hogy az MNB, mint felügyeleti hatóság leleplezte le a pénzügyi szolgáltatóknál - összességében - 100 milliárd forintos nagyságrendű csalást és csalárd elszámolást. Szakács szerint csak akkor lépett a felügyelet, amikor már a bedőlés szélén voltak ezek a társaságok. A képviselő úgy látja, az MNB-nek nem a leleplezés a feladata, hanem a folyamatos ellenőrzés, a bűnügyek feltárását pedig rá kell bízni az arra illetékes szervekre, a rendőrségre és az ügyészségre, az ítélethozatalt pedig a bíróságokra. Ezért - vélekedett a szocialista képviselő - nincs oka az MNB-nek büszkélkedni azzal, hogy - Matolcsy György szavaival élve - 15 év csalássorozatát 15 hónap alatt felderítette.
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Szóba került az MNB nyereségessége is. Mint ismeretes, a jegybank nem profitorientált részvénytársaság, ha az árfolyamkülönbségekből mégis nyeresége keletkezik, akkor azt a költségvetésnek be kell fizetniük, ugyanakkor veszteség esetén a költségvetés kipótolja a mínuszt. Matolcsy György elnöksége, vagyis 2013. márciusa óta azonban nem ez a helyzet. Bár az MNB elnöke tagadja, hogy a jegybanknak lenne árfolyamcélja, azonban Tóth Csaba, a bizottság szocialista alelnöke nem tartotta véletlennek, hogy általában 310 forint körül visszafordul és erősödik az euró árfolyama. Ezen tud az MNB árfolyamnyereséget elérni, amiből a beszámoló szerint mindössze 50 milliárd forint osztalékot utaltak át a költségvetésnek, 100 milliárd forintot, pedig az eredménytartalékba tettek. Szakács László ezt rendben valónak tartotta, viszont azt a 266 milliárd forintot céltalannak minősítette, amelyet az alapítványainak juttatott a jegybank, és abból állampapírt vásároltak.
Ismét szóba került: milyen jogcímen használta Matolcsy György Patai Mihály UniCredit-elnök-vezérigazgató, a Magyar Bankszövetség elnökének várbéli lakását. A jegybank elnök egy megszűnt, bulvár-jegyeket használó napilap (a Népszabadság) értesülésének tartotta az egész ügyet, mert "ha az ember bemegy egy kapun, hogy ott egy pohár bort igyon, majd kijön a kapun, vajon ez azt jelenti, hogy ott is lakik?" - tette fel önmagának a kérdést az MNB-elnöke, de határozott választ nem adott, hogy ott is lakott-e, s azt milyen jogcímen tette.