Liviu Dragnea, a romániai választásokon fölényesen győztes szociáldemokraták (PSD) elnöke a kampányban kizárta az RMDSZ-szel való „szövetkezést”. A kampány azonban kampány, most meg választás után vagyunk és az RMDSZ imponáló végeredménnyel, a negyedik legerősebb pártként zárt. Dragnea vasárnap éjjel színt váltott: már „nem tartja elképzelhetetlennek az „együttműködést” az RMDSZ-szel.
Vajon mi ennek a fordulatnak a vélhető oka? Nos az, hogy a kampányban a PSD-elnök – hasonlóan a többi román párthoz – kénytelen volt a Szijjártó-féle tilalomra (tilos a részvétel a december 1-i román állami és diplomáciai ünnepségeken) magyarellenes "demarssal" válaszolni. Látva azonban az RMDSZ erejét, megfordult a fejében, hogy adott esetben jól jöhetnek neki a magyar képviselők és szenátorok szavazatai. Tudniillik az PSD alkotmánymódosításra készül (hogy miben, még nem tudni, annyi ötlet került terítékre), és ahhoz egy PSD-ALDE („hithű liberálisok”) koalíció nem elegendő. Hogy az „együttműködésen” Dragnea mit ért, nem tiszta. Jelenthet meghívást a koalícióba és jelenthet egyszerű támogatás-kérést az RMDSZ-től – bizonyos engedményekért, esetleg posztokért cserébe.
Mindenesetre ha Dragnea nem ejtette volna ki a száján az együttműködés szót, akkor is nyilvánvalóvá vált volna, hogy új helyzet van, hiszen a PSD elnöke és miniszterelnök-jelöltje (itt még lehetnek bajok) három pártot nevezett meg (a második helyen befutó, néppártivá lett liberálisokat, egy proteszt-pártot és Basescu volt elnök pártját) amelyekkel semmi szín alatt nem köt koalíciót. Az RMDSZ kimaradt a felsorolásból.
Nyilván Dragnea úgy számol, hogy az úgynevezett „visszaosztás” (erősorrendben a pártok további mandátumokat kapnak a parlamentbe be nem jutott pártok elveszített szavazatai szerint) révén az RMDSZ is tovább erősödik és egy PSD-ALDE-RMDSZ koalíciónak ilyenformán meglehet a kétharmada, ami az alkotmánymódosításhoz szükséges.
A magyarok pártjának bőséges kormányzati tapasztalata van – Markó Béla volt elnök, de Kelemen Hunor mai elnök idejéből is. Kormányzóképessége nem szorul bizonyításra. Az RDMSZ nem konfrontatív párt, nem háborúkból él, nem jellemzője az ellenségkeresés – és teremtés -, amely a Fideszt élteti. Ezért is jött neki rosszul Szijjártó tilalma. Román oldalon több a konfrontációs készség, de ezt a hatalmi érdekek általában legyűrik. Nota bene: bizonyos fokig ez mondható el az RMDSZ-ről is, amely koalíciókész volt minden színárnyalatú politikai párttal – a soviniszta Nagy-Románia Pártot leszámítva. Sokakkal kormányzott együtt, ha a magyar érdekek úgy kívánták. A PSD nem volna számára újdonság, hiába „szoci”; végtére is az ALDE liberális, az RMDSZ meg néppárti az EU parlamentjében.
A következő két-három hét alkudozásokkal fog eltelni. A PSD előbb az ALDE-val egyeztet, de a liberálisoktól nem láttam olyan megnyilvánulást, hogy elleneznék az RMDSZ-szel kötendő együttműködést. Gyanúm szerint az alkudozások középpontjában az alkotmánymódosítás tartalma áll majd. A mai alkotmányban sok a tisztázatlanság; az elmúlt években egy csomó kérdés csak az alkotmánybíróságon dőlt el. És ami talán a leglényegesebb: Dragnea azt akarja, hogy az új alkotmányban kifogástalanul működjék a „fékek és ellensúlyok” rendszere, mely ma vagy nem, vagy kifogásolható módon működik.
