Januártól megszűnik több tucat kormányzati háttérintézmény, de legyünk őszinték: a magyarok többségének fogalma nincs, mit csináltak eddig ezekben a hivatalokban, pláne, hogy mit tesznek majd a munkát átvevő intézmények, minisztériumi részlegek. Az alapvető kérdésre sem kapunk ugyanis választ az átszervezés tervének újévi bejelentése óta: miért volt szükség a drasztikus lépésre? A megszokott szóvirágokon kívül nem adtak ésszerű magyarázatokat a közigazgatás kiépített hálóját szétszaggató lépésekre, a Fidesz-kormányok működésének eddigi tapasztalatai alapján azonban sokan gondolnak arra, az ország vezetőinek barátai jól járnak az átalakítás végén, a többiek meg belerokkannak.
Januártól jön a bürokráciacsökkentés, 10-20 ezer állami dolgozót bocsájthatnak el – ismételte meg az év eleje óta hangoztatott létszám-leépítési tervet a Figyelőnek Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettese néhány nappal ezelőtt, bár a közszféra szakszervezetei váltig állítják, a kormány keveri a szezont a fazonnal. Nem a közigazgatásban dolgoznak túl sokan, hanem az állam fizet olyan feladatokat is, amelyeket nem kellene: 240 ezer közmunkást, az állami vállalatok alkalmazottait, akiknek száma az energiaszektor államosításával tovább nőtt az utóbbi években. Közigazgatási berkekben ráadásul most is az terjed, hogy a háttérintézmények átszervezése nem valódi leépítés, hiszen a hivatalok dolgozói sokszor csak átülnek más intézmények vagy a minisztériumok székeibe.
Közigazgatásban jártas szakemberekkel, jogászokkal folytatott beszélgetésekben mégsem ez a központi kérdés a háttérintézmények átszervezésével kapcsolatban, hanem az, hogy a lépéssel a Fidesz-kormány egy eddig sérthetetlennek hitt közigazgatási szervezési és vezetési alapelvet töröl el. Minisztériumokba, tehát jogalkotó szervezetekbe kerülnek a végrehajtásban vagy a hatósági feladatok ellátásában, hatósági engedélyezésben megszokott eljárások, ami számtalan egyedi visszaélésre teremt lehetőséget. A Fidesz ezt a szabályt is felrúgta.
Az állam központi döntéseinek ellenőrzését, felülvizsgálatát, a fékek és ellensúlyok rendszerét már felborította, sőt kiiktatta az Orbán kabinet, most pedig az intézményrendszer átszervezésével tovább gyengítik az egyébként is leépülő ellenőrzési funkciókat. A nyilvánosság lehetőségeinek korlátozásában vagy az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálásában könnyen tetten érhető a kormány célja, hogy ellenőrizhetetlen államot hozzon létre, az új alkotmányt is magába foglaló központi szint után most a közigazgatás alsóbb szintjein is ezt a célt szolgálja a feladatok új rendszerben történő szétosztása.
Az pedig már „csak” következménye a nagyszabású átalakításnak, hogy az átláthatatlan rendszert a lakosság jó ideig még biztosan nem lesz képes használni. A bizonytalan, a hivatalok között keringő, valamilyen ügyük miatt a hatóságokkal szemben többnyire kiszolgáltatott helyzetben lévő állampolgárok pedig valószínűleg nem lázadoznak majd, mert abban sem lehetnek biztosak, miben van igazuk és miben nincs. A rokkantnyugdíjas, a beteg, a kilakoltatott ember – legalábbis az esetek túlnyomó többségében – nem olvassa el a jogszabályokat, vagy képtelen azokat értelmezni.
Az egész magyar közigazgatási rendszert vélhetően ma senki nem látja át ebben az országban, egy-egy ágazatot talán - állították informátoraink, akik szerint ugyanakkor az országos hivatalok megszüntetése jelzés, hogy mi a fontos a kormány számára és mi nem. A környezetvédelmi vagy a tisztiorvosi hivatal felszámolása megmutatja, mit gondolnak a kormánypártok valójában a környezetvédelemről, egészségügyről.
Mások arra emlékeztettek, hogy - miközben a kormány a települési önkormányzatok gyengítésén munkálkodik évek óta -, addig felesleges szintek foglalnak le dolgozókat, pénzt, eszközöket. A második Orbán kormány hivatalba lépése előtt Magyarország is közeledett az Európai Unióban elfogadott regionális szint erősítéséhez és a kontinensen ismeretlen területnagyság, a megyék kiiktatáshoz, ma épp a megyei kormányhivatalok kapnak egyre több feladatot.
A Magyar Közlöny egyik december 2-án megjelent számában hozták nyilvánosságra a felsorolást a minisztériumi háttérintézmények jogutódlásának részleteiről. Általános szabály, hogy a megszűnő szervezetek informatikai felszerelései a NISZ Nemzeti Infokommunikációs és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársasághoz kerülnek, más eszközei pedig a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságra, továbbá, hogy a jogutód szervezet megörökli elődje nagy értékű ingó és ingatlan vagyontárgyait. Sokak szerint ez az a pont, ahol érdemes megállni, amikor az átszervezés valódi okait keressük. Ha ugyanis szét lehet ültetni ide-oda egy kutatóhely vagy háttérintézmény munkatársait, az eddig használt és most felszabaduló ingatlant el is lehet adni, vagy más állami célra lehet használni. A Gellért-hegy egyik legértékesebb részén, a Bérc utcában található Külügyi és Külgazdasági Intézet többek szerint az első eladásra kínált ingatlanok között lehet, más épületeket a kormány vesz birtokba, például a Vár egyik legszebb panorámájú házát, amit eddig a most három részre szakított Forster Központ használt, a Nemzetgazdasági Minisztérium kapja meg.
A háttérintézmények átalakítása miatt 328 további kormányrendeletet kell módosítani, a hivatalban maradókat mindenképpen el kell látni feladatokkal. Amikor pedig a kormány akár 20 ezres leépítésről beszél, érdemes visszatekinteni az utóbbi évek hasonló kísérleteire: minden próbálkozás végén több embert tartott el az állam, mint az átszervezés kezdetén. Félő, hogy a mostani felforgatás végén is csak azt mondják majd elemzők, amit a közigazgatásban dolgozók is: „sok hűhó volt a semmiért”.
Ami változik
A hónap elején megjelent kormányrendelet úgy indul, mint egy részletes végrehajtási utasítás, de valójában csak egy-két hivatal feladatainak átadását részletezi, a legtöbb intézménynél csak rögzíti a jogutód szervezet vagy szervezetek nevét.
- Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
A KEKKH felszámolásával feladatainak nagy része közvetlenül a Belügyminisztériumhoz (BM) kerül januártól. A hivatal végezte a személyi adatok, lakcímek, útlevelek, szabálysértési eljárások, a magyar igazolványok és a magyar hozzátartozói igazolványok nyilvántartását, az elektronikus anyakönyvi és bűnügyi nyilvántartást, és még hosszan lehet sorolni az általa működtetett adatbázisokat.
- Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal
A BÁH állampolgárság megadásával kapcsolatos feladat- és hatásköreit januártól Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) veszi át, és ide kerülnek a hazai anyakönyvezési, valamint névváltoztatási eljárással kapcsolatos feladatok is.
- Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal
A hivatal beolvad a BFKH-ba, de a képességvizsgálatokat, a rehabilitációs szakértői és orvosszakértői szakmai irányítás és ellenőrzés, a személyes gondoskodást nyújtó szervezetek munkatársainak nyilvántartása vagy a szociális szakma képzési és továbbképzési rendszerének működtetése a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósághoz kerül. A Rehabilitációs Szakigazgatási Rendszer, valamint a szociális és gyermekvédelmi adatokkal, az örökbefogadások nyilvántartásával összefüggő feladatok az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósághoz kerülnek, míg a szociális ellátórendszer telephelyei a megyei kormányhivatalokhoz.
- Nemzeti Művelődési Intézet
Az intézet jogutód nélkül megszűnik. Feladatait a Lakitelken működő Népfőiskola Alapítvány látja el úgy, hogy az alapítvány NMI Művelődési Intézet Kft. néven külön szervezetet működtet.
- Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet
A MaNDA megszűnik, digitalizálási feladatait januártól a Forum Hungaricum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.
- Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága
Az NKA beolvad az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőbe. Az előadó-művészeti szervezetek működésével összefüggő hatósági feladatokat a Pest Megyei Kormányhivatal veszi át.
- Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Az OEP neve Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (NEAK) változik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) kerülnek az Egészségbiztosítási Alap irányításával kapcsolatos feladatai., de az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF), valamint a fővárosi kormányhivatal is „örököl” munkát.
- Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
A Főigazgatóság és Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának egyes hatósági feladatait a fővárosi kormányhivatal VIII. Kerületi Hivatala veszi át.
- Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ
A szervezet beolvad az Emmi-be, ahol Integrált Jogvédelmi Szolgálatot hoznak létre.
- Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet
Az intézet beolvad az Állami Egészségügyi Ellátó Központba (ÁEEK).
- Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ
A központ beolvad az Állami Egészségügyi Ellátó Központba (ÁEEK) Az Orvostechnikai és Kábítószerügyi Főosztály az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezésegészségügyi Intézetbe (OGYÉI) kerül át.
- Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Az OTH beolvad az Emmi-be. Európai uniós projektjei és munkaegészségügyi feladatai az Országos Közegészségügyi Intézetbe kerülnek. Az OTH praxisprogramokkal kapcsolatos feladatait az ÁEEK veszi át. A hivatal népegészségügyi feladatai pedig a BFKH-hoz, illetve a megyei kormányhivatalokhoz kerülnek.
- Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet
A NEFI jövő márciusban beolvad az Emmi-be, egészségügyi szolgáltatói feladatait és uniós projektjeit az ÁEEK viszi tovább.
- Országos Epidemiológiai Központ
A központ beolvad az Országos Közegészségügyi Központba, aminek megnevezése Országos Közegészségügyi Intézetre módosul. Az OEK stratégiai és módszertani feladatait az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszi tovább.
- Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség
A szervezet beolvad a Pest Megyei Kormányhivatalba. Igazgatási és hatósági feladatai a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba kerülnek.
- Herman Ottó Intézet
Az intézet jogutód nélkül megszűnik. Feladatait a Herman Ottó Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság veszi át, a szakértői tevékenység végzéséhez szükséges ügyekben a Pest Megyei Kormányhivatal jár el.
- Földmérési és Távérzékelési Intézet
A szervezet beolvad a fővárosi kormányhivatalba.
- Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
A NÉBIH feladatai átkerülnek a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a Pest Megyei Kormányhivatalhoz, illetve a megyei kormányhivatalokhoz.
- Igazságügyi Hivatal
A szervezet beolvad az Igazságügyi Minisztériumba. Az áldozatsegítés és a jogi segítségnyújtás a fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatalokhoz kerülnek. az önálló bírósági végrehajtók ellenőrzését a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar végzi majd.
- Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság
A fogyasztóvédelem beolvad a Pest Megyei Kormányhivatalba.
- Nemzeti Közlekedési Hatóság
A hatóság beolvad a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba.
- Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal
A hivatal beolvad a fővárosi kormányhivatalba.
- Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal
A szakképzés legtöbb feladata átkerül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz.
- Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ
A Forster Központ megszűnik, a kulturális javak védelmével és a műtárgyfelügyelettel, a világörökséggel összefüggő feladatokat januártól a humántárca vezetője látja el.
A Magyar Építészeti Múzeum fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia lesz és a Budavári Ingatlanfejlesztő és Üzemeltető Nonprofit Kft. látja el a nagyberuházások régészeti előkészítését és koordinálását, az uniós projekteket pedig a Miniszterelnökség viszi tovább.
- Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont
A szervezet megszűnik, feladatait a „NISTEMA” Kereskedelmi és Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság veszi át.
- Külügyi és Külgazdasági Intézet
Az intézet jogutód nélkül megszűnik, feladatait a külpolitikáért felelős miniszter a Demokrácia Központ Közalapítvány közreműködésével látja el.
- Mezőhegyesi Állami Ménes
Eddigi formájában megszűnik, jogutódja a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdasági Zártkörűen Működő Részvénytársaság lesz.
- Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
A központ megszűnik, feladatai egyrészt a fejlesztési tárcához kerülnek, az országos közúti vagyonkezelői feladatokat a Magyar Közút Nonprofit Zrt. veszi át.
