A megegyezés fél évszázados konfliktusnak vet véget a remények szerint. Amikor a norvég Nobel-bizottság bejelentette, hogy a kolumbiai elnöknek ítéli a díjat, már tudni lehetett, a kolumbiai lakosság kis többséggel elutasította az egyezséget, a Santos által kiírt népszavazáson. A Nobel-bizottság ennek ellenére sem változtatott döntését, s a kolumbiai elnök úgy véli, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy kisebb változtatásokkal, mégiscsak életbe léphet a békemegállapodás. Santos újratárgyalta az egyezményt a FARC vezetésével, s a véglegesített szöveget jóváhagyta a bogotai parlament. Újabb referendumot nem írnak ki.
A megállapodással kapcsolatban még mindig sok a fenntartás, ellenzői azt kifogásolják, hogy a FARC vezetőinek nem kell börtönbe menniük a polgárháború során elkövetett bűnökért, s a szervezet garantált mandátumokat kap a nemzetgyűlésben. Santost a BBC megkérdezte, helyénvalónak tartja-e, hogy a FARC vezetője, Timoleón Jiménez, alias Timosenko nem kapott elismerést, noha együtt hozták tető alá a megállapodást. Santos azt mondta, erről a Nobel-bizottságot kell megkérdezni. A kolumbiai elnök a Nobel-békedíjjal járó 8 millió svéd koronát (925 ezer dollárt) a konfliktus áldozatainak segítésére kívánja felhasználni. Több mint 220 ezer ember veszítette életét a több évtizedes polgárháborúban.
A tudományos, közgazdasági és az irodalmi Nobel-díjat Stockholmban adta át XVI. Károly Gusztáv svéd király. Az irodalmi Nobel-díjas, Bob Dylan nem ment el a svéd fővárosba, helyette Patty Smith énekesnő énekelte el egyik leghíresebb, A Hard Rain’s A-Gonna Fall című dalát. Smith kénytelen volt újra kezdeni a dalt, mivel nagy izgalmában elfelejtette a szöveget. Bob Dylan beszédét a stockholmi amerikai nagykövet olvasta fel. Dylan azt írta: „Ha valaki azt mondta volna nekem, hogy a legcsekélyebb esélyem lehet a Nobel-díj elnyerésére, azt gondoltam volna, annyi az esélyem, mint arra, hogy a Holdon állhatok.”
