Ha a Fidesz-kormányt követő hatalom meghozza a politikai döntést, akár néhány hónap alatt visszaállítható a fékek és ellensúlyok rendszerének az a szintje, amit 2010-ben Orbánék megörököltek – válaszolta a Népszava jövőt firtató kérdésére Martin József Péter. A Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója a működésének 10. évfordulóját ünneplő szervezet rendezvényének talán legoptimistább kijelentését mondta ezzel lapunknak.
A hozzászólók vele együtt úgy látták, nulla korrupciós szintet nem lehet elérni, bár a skandináv országokban összehasonlíthatatlanul alacsonyabb a vesztegetés szintje, mint nálunk. Magyarországon a legnagyobb baj, hogy a korrupció mindkét formája rendszerszintűvé vált – értékelte a helyzetet Martin, hozzátéve, hogy a javulás helyett inkább távolodunk az elfogadható állapottól.
A „nagy korrupciónak”, vagy „fehér galléros korrupciónak” is nevezett szinten, ahol nagyon szoros a politikai és a gazdasági hatalom összefonódása, a magyar helyzet 2010 óta minden kutatás, uniós vagy térségi összehasonlítás szerint sokat romlott. A TI vezetője elhárította a kérdést, milyen összetételű kormánynak kellene következnie, hogy visszafordítható legyen a folyamat, hiszen a nemzetközi korrupcióellenes szervezet mindenhol, minden kormány tevékenységét kritikusan vizsgálja, de a kabinet túlhatalmával szembeni fékek és ellensúlyok tiszteletben tartása, az ellenőrző intézmények autonóm működésének engedése már javítana a helyzeten.
A hétköznapi, vagy „kis korrupció” ennél is veszélyesebb, ennek társadalmai beágyazottsága még a hirtelen látványosan gazdagodó kormánypárti barátoknál is jobban mérgezi a közélet hétköznapjait. A kenőpénzek, az egészségügyi hálapénz például a szakértő szerint olyan szinten épült be a társadalom szövetébe, hogy leépítése is sokkal több időt igényelne, mint az intézményrendszer visszaszervezése.
Pénteken volt a korrupció elleni küzdelem világnapja és a Trasparency International Magyarország létrehozásának tízéves évfordulója. Az ünneplésre azonban sötét árnyék vetült azzal, hogy a magyar kormány mostanra időzítve kilépett Nyílt Kormányzati Együttműködés nevű, a közélet átláthatóságáért küzdő nemzetközi szervezetből és tovább lazította a közbeszerzési szabályokat. A TI közleményben is emlékeztetett: a közpénzköltések nyomon követésére és a közérdekű adatok nyilvánosságára összpontosított az elmúlt évtizedben, és a megvizsgált 16 ezer közbeszerzési eljárás majdnem kétharmadában merült fel a korrupció kockázata, az uniós beruházások legalább 20-25 százalékkal bizonyultak túlárazottnak. A szakértők azt is hangsúlyozták, a Világgazdasági Fórum ősszel nyilvánosságra hozott felmérése szerint a magyar versenyképesség súlyos romlásának épp ez a legfőbb oka.
A kevéssé korrupt országnak számító Hollandia nagykövetségének támogatásával rendezett tanácskozáson Tölgyessy Péter elemző arra emlékeztetett, a rendszerváltozás előtti évtizedben is csak az volt a valóban sikeres magyar vállalatvezető, aki meg merte szegni a kormány szabályait, míg később azt látták az emberek, hogy hiába épültek ki a nyugati mintáknak megfelelő intézmények a számvevőszéktől az ombudsmani hivatalig, a kisvállalkozók csak az állami adószabályok megkerülésével boldogulhattak.
Az utóbbi időben többször is hangoztatott minősítése most úgy szólt: a hatalom megtartása vagy megszerzése érdekében minden oldal pártjai úgy gondolják, a mi korrupciónk valójában hőstett, csak a másik oldal korrupciója rettenetes. Ezért lehet kimondani, hogy nálunk a korrupció a rendszer alapjává vált, ma már a magyar közigazgatás önállóságát felszámolták, mindenhol a hatalom emberei működnek – érvelt Tölgyessy. Vagyis a szabálykerülés ma kormányzati szinten jelenik meg és a Fidesz-tábor szerint „csak a lúzerek nem korruptak”, abban pedig szinte senki nem hisz ma már, hogy a tehetség, szorgalom önmagában is sikert hozhat. Az elemző úgy fogalmazott, a mostani viszonyok megváltoztatásához új vízióra lenne szüksége az országnak, de hogy ez honnan érkezik, az ma még nem látható.
