Magyarország a Matolcsy György által 2010-től előbb nemzetgazdasági miniszterként, majd 2013 tavaszától jegybankelnökként deklarált unortodox, a gazdasági növekedést minden más elé helyező gazdaságpolitikája sikeresnek bizonyult - legalábbis Virág Barnabás álláspontja szerint. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatójának az a meggyőződése, hogy amikor ezt az új gazdasági eszköztárat alkalmazni kezdték, akkor egyedül voltunk vele, manapság azonban már ez a fő irány. Szakértők szerint ez az állítás aligha állja ki a valóság próbáját, a magánpénztárak és ezzel együtt a hosszú távú nyugdíjrendszer szétverésére, a bankszféra különadóztatására, az állami tulajdon újbóli elsődlegessé tételére szerencsére másutt csak elvétve akad példa.
A jegybanknál időközben felismerni vélték, hogy egy olyan kis, nyitott gazdaság számára, mint Magyarország, a hosszabb távú növekedési kilátásokat érdemben befolyásolja, hogy a válságot követően hogyan áll helyre a világgazdaság. Ez a folyamat sokkal lassabban és elnyújtottabban megy végbe, mint amire a közgazdász szakma számított - emlékeztetett Balatoni András. A jegybank igazgatója ennek kapcsán kifejtette, hogy a lassú kilábalás a recesszióból sokkal inkább általános, mintsem ritka kivétel.
Szinte mindenütt nulla közeli a jegybanki alapkamat. Bár erről Balatoni András nem beszélt, az MNB növekedést támogató programjai alapvetően eltérnek a jegybankok gyakorlatától. A jól érzékelhető különbség nem más, mint hogy a többi jegybank a törvényben előírt feladatát teljesíti, vagyis a pénzügyi stabilitás elérését és az inflációs folyamatok kontrollját. Ezzel szemben az MNB aktív szereplője a gazdasági növekedésnek, amelyet egymásra épülő, kamattámogatáson alapuló hitelprogramjával ér el. Ezekről a programokról sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy érdemben hozzájárultak volna a gazdasági növekedéshez. Ezt a Balatoni András úgy fogalmazta meg, hogy a monetáris politika önmagában nem képes tartósan növekedési pályára állítani a gazdaságot, ezért a kialakulóban lévő új gazdaságpolitikáknak erősebben kell támaszkodniuk a rendelkezésre álló fiskális mozgástér kihasználására.
Ez magyarán azt jelenti, hogy az MNB fokozatosan kivonul az elsősorban a kis- és közepes vállalkozók hitelezését szolgáló akciózásából, bár a növekedési hitelprogramot Balatoni András sikeresnek ítélte meg. Tette ezt annak ellenére, hogy maga is elismerte: egy vállalkozás számára az igazi siker, ha magasabb méretkategóriába tud lépni, a mikrovállalkozásból kis- majd közepes vállalkozás lesz. Magyarországon ez a folyamat hosszú idő óta lelassult, illetve romlik.
Amiből az MNB igazgatója azt a következtetést vonta le, hogy a vállalkozások nem képesek kihasználni a mérethatékonyságból származó előnyöket. Ebből egyértelműen következik az a Növekedési jelentésben is szóvá tett tény, hogy a vállalati szektor folyamatosan elöregszik. azaz arányaiban egyre nő a legalább 15 éves cégek száma az ennél fiatalabbak kárára. Az is gond, hogy a megszűnők között folyamatosan növekszik a fiatal cégek aránya.
Azonban a gazdasági növekedés megszállottjai Matolcsy György környezetében ezúttal sem csüggedtek. A Növekedési jelentésben bevezettek egy olyan fogalmat, a magas nyomású gazdaságot, amelyről minden bizonnyal még sokat fogunk hallani.
Ez egy csodafegyver, amely egyszerre támogatja a munkapiaci aktivitás erősödését, valamint ösztönzi a termelékenységnövekedéshez szükséges új technológiák átvételét és a beruházások megvalósítását. A nagyravágyó célok eléréséhez egyaránt számítanak a költségvetés támogatására és arra, hogy a munkaadók ezt támogató jövedelempolitikát folytatnak. Ezzel kapcsolatban Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője lapunknak kifejtette: a költségvetésnek most valóban lenne mozgástere a gazdaság támogatására. Azonban emlékeztetett arra is, hogy a 2000-es években a költségvetési lazításra már számos példa volt. Elég csak a 2001-2002-es lakástámogatásra, a nagymértékű infrastrukturális fejlesztésekre gondolni. Azonban mindez nem eredményezett tartós gazdasági növekedést, ám a költségvetési hiány rendre "elszállt". Ezt a Növekedési jelentés egyébként úgy fogalmazta meg, hogy 2002 és 2008 között felelőtlen és rossz szerkezetű hitelezés folyt. (Arról nem szólnak az MNB szakértői, hogy a kedvezményes lakáshitelezés megszüntetését még hosszú évekig rosszallta a Fidesz.)
A gazdaságba folyó tőkét - mindenfajta csodafegyver nélkül - más országok jobban tudták kihasználni, 2005 és 2015 között ugyanis Lengyelország közel 28 százalékos növekedést ért el, míg Szlovákia 17, Csehország pedig nyolc százalék körüli fejlődésre volt képes, ezzel szemben Magyarország mindössze három-négy százalék körüli előrelépést ért el.