turisztika;üzlet;Airbnb;lakáskiadás;közösségi bérbeadás;

A bulizó fiatalok a szállásszolgáltatók legfontosabb ügyfelei FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/ THINKSTOCKS

- A szállodákkal verseng az Airbnb

Amíg 1-2 esztendővel ezelőtt lakást főként saját használatra vásároltak az emberek, addig napjainkban - elsősorban a nagyvárosokban és főként Budapesten - a sláger az üzleti célra, bérbeadásra beszerzett ingatlan. Mindez köszönhető a felfutóban levő közösségi szálláshely-szolgáltatásnak (airbnb), amelynek honlapján jelenleg kilencezer magyar címet hirdetnek.

A közösségi szálláshely-szolgáltatás egyre jelentősebb szeletet hasít ki a turisztikai piacból, ennek biztos jele, hogy 2010 és 2015 között a budapesti kapacitás megduplázódott, az airbnb-n keresztülmenő vendégforgalom pedig közel hatszorosára nőtt. Budapesten a közösségi szálláshelyeken tavaly 2,2 millió vendégéjszakát regisztráltak, míg a szállodákban közel 8 milliós volt ugyanez a szám - ez derül ki a BDO Magyarország elemzéséből.

A piac 20 százaléka tehát a közösségi portálokon értékesített magánszálláshelyeken realizálódik. Budapesten, az airdna.co adatai alapján mintegy 4800 aktív vendéglátót tart nyilván az airbnb, melyből 1200 tulajdonos több egységet is üzemeltet. Egyébként Párizsban hétszer, Barcelonában háromszor ennyi egység működik.

Napjainkra konszolidálódtak a lakásbérleti díjak, ezáltal jobban kiszámíthatóvá vált a bérbeadók piaca, ami azért is lényeges, mert közkeletű vélekedés szerint az adózás szempontjából ez egy "szürke-fekete" zóna, azaz nagy számban találhatók olyanok, akik rendszeresen nem tesznek eleget az adófizetési kötelezettségüknek. Sőt, jelentős számban vannak, akik azzal sincsenek tisztában, hogy milyen terheket jelentene számukra az, ha legalizálnák a tevékenységük.

Adózás szempontjából különbséget kell tenni a klasszikus ingatlan bérbeadás, azaz az albérletezés és az úgynevezett szálláshely szolgáltatás (airbnb) között - tudtuk meg Báló Ritától. A Bergmann Könyvszakértő és Adótanácsadó Kft. jogász-adótanácsadója elmondta, ha nem huzamosabb jellegű éjszakai ott tartózkodás céljára adják ki a befektetési célból vásárolt lakást, amelyhez egyéb szolgáltatásokat, például a takarítást és a reggelit is nyújtanak, akkor ez a klasszikus airbnb, amely a nevét az angol airbad és a bad and breakfast kifejezések sajátos összeolvasztásából nyerte. (Az egész világra kiterjedő hálózat központja az Egyesült Államokban van.) Míg az albérlet kiadása végezhető egyéni vállalkozóként, adószám nélkül vagy adószámos magánszemélyként, addig az airbnb művelése kizárólag adószám birtokában lehetséges.

Számítások szerint a közösségi szálláshelymegosztással kétszer-háromszor annyit ki lehet hozni egy lakásból, mint egyszerű bérbeadással, de ez jelentős bürokratikus terhekkel is jár. Szükséges ugyanis hozzá a már említett adószám mellett közösségi adószám, és fizetni kell az idegenforgalmi adót is - ez Budapesten a bevétel 4 százaléka.

Jövőre változik a lakáskiadás adózása: az airbnb-nél 2017-től a tételes átalányadó összege az eddigi - szobánkénti - évi 32 ezer forintról 38 400 forintra emelkedik, viszont megszűnik a szálláshely-szolgáltatási tevékenység után eddig fizetendő, 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás. Az átalányadót azok választhatják, akik 90 napnál rövidebb időre adnak ki szállást, ebbe az airbnb-sek minden bizonnyal beleférnek. Annak a bérbeadónak, aki nem tudja, vagy nem akarja a tételes átalányadót választani, a bevétele után 15 százalék jövedelemadót (szja-t) kell befizetnie.

Abban is különbözik a hosszú időre albérlőt fogadó, és a turisztikai céllal a lakásukat airbnb-formában kiadók adózása, hogy az előbbi nem fizet áfá-t, míg az utóbbi igen, jövőre 18 százalékos mértékben. Viszont az is jelentős változás, hogy eddig 6 millió forintos, a jövő évtől pedig 8 millió forintos értékhatárig áfa-mentesség jár. Az adóelőleget negyedévente kell befizetni, attól függetlenül, hogy valaki átalányadót vagy szja-t fizet-e. Az airbnb-sek négyötöde az adóhivatal szerint egyébként szabályosan jár el, a leggyakoribb hiba, hogy elmulasztanak számlát adni.

A Takarékbanknál új igazgatósági és felügyelőbizottsági tagokat, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezeténél (SZHISZ) pedig új igazgatósági elnököt és tagokat választottak a csütörtökön megtartott közgyűléseken, mert a banknál visszahívták a korábbi tisztségviselőket, az integrációs szervezetnél pedig lemondtak tisztségükről.