A hét utolsó ülésnapja reggel 9 órakor kezdődött, a nemzetgazdasági tárca többéves adócsökkentési programját tartalmazó javaslatáról az első napirendi pontban kezdődik összevont vita. A parlament így már jövő heti, vagyis várhatóan idei utolsó ülésén elfogadhatja az előterjesztést, amelyben a kormány a vállalkozói világ minden szegmensében adócsökkentést kíván végrehajtani.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A kormány és a szociális partnerek közötti történelmi megállapodás nemcsak a bérek emelkedéséről, hanem olyan hatékonyság- és versenyképesség-növelő lépésekről szól, amelyekre az elmúlt 26 évben nem került sor Magyarországon - ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter mondta az előterjesztés vitájában. Mint jelezte: a társasági adót egységesen 9 százalékosra csökkentik, ami a kis-, közepes és nagyvállalkozásokat is kedvezőbb helyzetbe hozza. Emellett a járulékkulcsok is jelentős mértékben mérséklődnek, a kormány vállalta, hogy a következő évre a munkáltatói járulékok szintje a mostani 27 százalékról 22-re, majd 2018-ra 20 százalékra csökken - ismertette a miniszter.
( különvélemény: Orbán Viktor offshore-országot csinál Magyarországból )
Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint a kormány a kisvállalkozásokkal szemben a multinacionális cégek oldalára állt a szociális partnerekkel kötött megállapodás nyomán benyújtott előterjesztésével. Burány Sándor sajtótájékoztatóján azt mondta, módosító javaslatokat nyújtottak be a törvényjavaslathoz annak érdekében, hogy a kisvállalkozások jobban járjanak, valamint a minimálbér nettója meghaladja a 100 ezer, a garantált bérminimumé pedig a 126 ezer forintot. Fedezetül az szolgálna, hogy megtartanák a társasági adó jelenlegi, 19 százalékos kulcsát, amely a legjelentősebb, 500 millió forintnál nagyobb adóalappal rendelkező cégekre vonatkozna. Pártja a többség érdekében politizál, szemben a Fidesszel, amely a legjobban keresőket segíti, és semmibe veszi a "kisemberek" szempontjait - jelentette ki a frakcióvezető-helyettes.
Az óraátállítás megszüntetésével kapcsolatban a javaslat előterjesztője, a jobbikos Kepli Lajos azzal érvelt, hogy az óraátállítás magyarországi bevezetése, 1980 óta senki nem vizsgálta meg parlamenti szinten, hogy valóban van-e értelme évente kétszer megterhelni a magyar embereket ezzel a procedúrával. Felidézte: eredetileg energiamegtakakarítás indokolta az óraátállítás bevezetését, azonban az energiafelhasználás azóta rengeteget változott, így az energetikai megtakarítás Magyarország egészére vetítve maximum egy napi villamosenergia-felhasználást jelent. Hangsúlyozta: kutatások szerint az óraátállítások után megnövekszik közlekedési balesetek száma, és a szív- és érrendszeri panaszok is súlyosbodhatnak. Utalt arra is, hogy egy felmérés szerint a magyarok 80 százaléka eltörölné az óraátállítást és kétharmaduk a nyári időszámítás bevezetését tartaná jónak.
Aradszki András, energiaügyért felelős államtitkár azt mondta: EU-s irányelv írja elő a közös óraállítást az EU belső piacának megfelelő működése érdekében. Elmondta: az óraátállítással Magyarország egy közepes magyar város éves villamosenergia-fogyasztását spórolja meg, ami megfelel 30-40 ezer háztartás éves szükségletének. Hozzátette: az óraátállítás eltörlése problémákat okozna a nemzetközi vasúti közlekedés menetrendjében, különösen Ausztria és Szlovákia tekintetében, de gondot okozna a belföldi menetrendben is. Ugyanakkor elismerte, hogy a változtatás kedvező hatással lehetne a turizmusra. Az sem vitatható, hogy az óraátállítás a lakosság mentális, egészségi állapotára hatással van. Az államtitkár közölte: kormányzati álláspontként még nem tud sem igent, sem nemet mondani a javaslatra. Hangsúlyozta: az óraátállítás mellett és ellen is a szólnak érvek, nagyon óvatosan, körültekintően kell eljárni az ügyben.
Heringes Anita, az MSZP vezérszónoka társadalmi párbeszédet és összehangolt uniós álláspontot szorgalmazott az óraátállítás ügyében. Szerinte okozhat problémákat, ha kiragadják Magyarországot ebből a közösségből.