A kiküldött meghívó szerint jövő hétfőn a négyévente esedékes tisztújítás mellett kerülne sor az MPB alapszabályának módosítására is, az új rendelkezések megszavazásuk után azonnal hatályba is lépnek. Az MPB szerint erre azért van szükség, mert csak a hatályban lévő alapszabály után lehet az új helyzethez igazodva – január 1-től az MPB felügyeli a teljes fogyatékos sportot, hasonlóan ahhoz, ahogy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) megkapta (és nem tudta teljesíteni) a magyar sport irányítását – megválasztani az elnökségi tagokat és az elnököt.
Az első gond a jogászok szerint az azonnal hatályba lépő alapszabály. Mivel az új sporttörvény csak 2017. január 1-től lesz hatályos, nem lehet majdnem három héttel korábban erre hivatkozva megváltoztatni egy szervezet működési struktúráját, hiszen december 12-én még a 2011-ben elfogadott – és azóta többször módosított - sporttörvény rendelkezései az irányadók, azok pedig nem tartalmaznak olyan pontot, hogy át kell alakítani a teljes fogyatékos sport működését. Közgyűlést tehát lehet tartani december 12-én, az alapszabály is módosítható, de az új rendelkezések csak január 1-től léphetnek hatályba, ebből következően a tisztújítással, az új sporttörvénynek megfelelő összetételű vezetőség megválasztásával januárig várni kell, ha nem akar törvénysértést elkövetni az MPB. A másik lehetőség, hogy a jelenleg érvényes sporttörvény keretei között tartanak egy tisztújító közgyűlést, de akkor januárban kell egy másik, ahol már az új jogszabályokhoz igazodó határozatok születnek.
A lapunkhoz elküldött állásfoglalás szerint félretájékoztatták a tagszervezeteket, amikor azt írták nekik, hogy elég minden szövetségnek egy képviselőt küldeni a közgyűlésre, mert az új alapszabály elfogadása után úgyis csak egy fő képviselhet minden szövetséget. (A jelenleg érvényes szabályzat paralimpiai eredményesség és a paralimpiai mozgalomban betöltött szerep alapján rangsorolja a szövetségeket, a meghatározó sportágak két-három fővel vehetnek részt a közgyűlésen.)
Másik pontot is kiemeltek a jogászok az új alapszabály tervezetéből: „az MPB tagjai lehetnek a fogyatékosok sportját segítő más személyek is”, ami így elég tág meghatározás, hiszen egy kórház is segítheti a fogyatékosok sportját, de segítséget jelenthet egy adomány vagy bármilyen más felajánlás is. Ha ez a pont marad az alapszabályban, akkor átláthatatlan lesz a tagfelvétel, ami rengeteget ártana az MPB hazai és nemzetközi megítélésének is.
Az MPB hivatalos honlapján megtalálható információk szerint egy év alatt három elnökségi ülést tartott a szervezet, amelynek elnöke Szabó László, alelnöke Deutsch Tamás. Ebből a háromból kétszer nem találkoztak személyesen a tagok, hanem e-mailen szavaztak, amire a jogszabály lehetőséget biztosít. Az is kiderül a dokumentumokból, hogy Szabó előtt havonta ülésezett a testület, és csak elvétve – évi egy-két alkalommal – hozott e-mailen határozatokat.
A legnagyobb problémát abban látják a jogászok, hogy az alapszabály tervezete átfogó előzetes egyeztetés nélkül készült el. Lapunk úgy tudja, hogy az érintett szervezetek az ígéretekhez képest több hetes késéssel kapták meg az új alapszabályt egy pénteki napon, és következő hétfőre már vissza is kellett küldeniük a módosító javaslataikat.
A Népszava természetesen elküldte kérdéseit az MPB részére: szerettük volna megtudni, hogy eljutott-e a paralimpiai bizottsághoz is a tagszervezeteknek írt levél, érkeztek-e kérések a közgyűlés elhalasztására vonatkozóan? Ahogy arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi az MPB álláspontja, elképzelhető-e a közgyűlés elhalasztása.
"Postafordultával" megérkezett a válasz:
A Magyar Paralimpiai Bizottság köztestületté történő átalakulását a jogszabályban meghatározott módon, az abban megszabott 45 napos határidőn belül fogja elvégezni. A Magyar Paralimpiai Bizottság az alapszabályának módosításáról és a tisztújításáról a sporttörvényben foglaltaknak megfelelően gondoskodik és 2016. december 12-ét követően köztestületként fogja kezdeményezni a Fővárosi Törvényszéknél történő nyilvántartásba vételét.
