A tavaly decemberi magyar-magyar csúcs után azt írtuk, hogy a Fidesz-politika egykori nagy adu ásza, az ellenfél irányába mindig fegyverként használt nemzetpolitika már-már nyűggé vált az Orbán-kormány számára. A miniszterelnöknek és a nemzetpolitikát felügyelő kormányzati szereplőknek nem igen van mit mondaniuk e téren, így évente beszámolnak arról, hányszázezer új állampolgárnál tart a honosítási folyamat, és a határon túli magyar politikusok is megtudhatják, mennyire sikeres a magyar bel- és külpolitika.
Tavaly december 4-én Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes közölte: a nemzet egységesítése megvalósulóban van, év végére eléri a 800 ezret az új magyar állampolgárok száma. Az idén már Orbán Viktor ismertette a számokat. Elmondta, hogy eddig 810 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában 100 ezer állampolgársági megállapítás történt. A kishitűségre semmi ok – értékelte a helyzetet. (Előző nap, a Diaszpóra Tanács ülésén Semjén hangsúlyozta, a kormány tartja ígéretét, a ciklus végére meglesz az egymillió magyar állampolgár).
Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarország ma már „egy győztes csapathoz tartozik”, mert míg korábban megbélyegzett, kiszorított, kritizált ország volt, addig mára “hirtelen” a magyar politika „a győztesek politikája lett”. Beszélt arról is, hogy Magyarország külpolitikai elszigeteltsége – bár „sokan dolgoztak rajta” – nem következett be, mert a magyar külügyminisztérium stílust váltott – és ma már megvédi a magyar érdekeket -, a magyarság a határon túl sem hagyta magát, és mert más országokban is hasonló változások indultak meg, mint itt. Úgy összegzett, hogy a „fekete bárányból” mára fősodrú politika lett a nyugati világban.
Molnár Gyula MSZP-elnök a tanácskozás szünetében sajtótájékoztatót tartott, amin állította, az értekezleten nem valóságos politizálás zajlik, mivel csak olyan határon túli szervezetek képviselői vehetnek részt, akik támogatják a jelenlegi kabinetet. A kormány a szimbolikus politizálással politikai paravánt húz az országot feszítő valóságos problémák elé. A Fidesz reakciója sem késett. Eszerint a baloldal „nem tanult semmit”, a szocialisták 2004-ben gyűlöletkampányt folytattak a külhoni magyarok ellen, és a sorok között ma is a külhoni magyarság és képviselőik ellen emelik fel a szavukat, és nem tekintik őket valóságos, a nemzet részét alkotó tényezőknek.