Nem tudja még a kormány, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) szerdai döntése után ismét beadják-e a kvótás alaptörvény-módosítást - válaszolta a Kormányinfón a Népszavának a kancelláriaminiszter. Ez azért érdekes, mert az alkotmánymódosítási fiaskó után vezető fideszes politikusok közölték, ettől az Ab határozattól teszik függővé, tavasszal ismét beadják-e a Háznak az Orbán Viktor által jegyzett javaslatot. Lázár János elmondta, a testület határozata szerepelt a kormány szerdai ülésének napirendjén és a kabinet komolyan gondolja, hogy az esetleges kötelező betelepítési kvótát az Ab határozatával Magyarország meg tudja akadályozni. A Miniszterelnökség vezetője lapunknak elismerte, hogy bár az Ab - saját mostani határozata értelmében - foglalkozhat az üggyel, Brüsszellel „pereskedni, csatázni kell”, de Lázár szerint a szuverenitás védelme elsődleges. "Az Európai Bizottság ragaszkodik a kvótához. A mi álláspontunk az, hogy Magyarország számára senki nem írhat elő kötelező kvótát" - fogalmazott.
A magyar kormány az elbukott kvótanépszavazás, majd az Alaptörvény sikertelen módosítási kísérlete után abban reménykedett, az Alkotmánybíróság kimondja, hogy az Európai Unió túllépte hatáskörét és beavatkozott a szuverén magyar állam jogköreibe, amikor Magyarország ellenszavazatát nem vette figyelembe és tavaly szeptemberben megszavazta 120 ezer menekült kötelező, további 40 ezer önkéntes alapon történő szétosztásának elveit. Ezek alapján kötelesek lennénk 1294 menedékkérőt átvenni Görögországból és Olaszországból, amit a magyar kormány megtagadott. Több kormánypárti politikus jelezte az utóbbi hetekben, hogy várják az Ab állásfoglalását kvótaügyben, nem kimondva, de utolsó menedékként a sorozatos hazai kudarcok után. Ezután hozott felemás határozatot az Alkotmánybíróság.
Emlékezetes, hogy Székely László, az alapvető jogok biztosa azután fordult az alkotmánybírákhoz tavaly decemberben, hogy a magyar kormány a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságon megtámadta a szervezet bel- és igazságügyi tanácsában tavaly szeptember 22-én a kötelező uniós betelepítési kvótákról elfogadott határozatot. Az ombudsman négy kérdéséből három elvi állásfoglalást igényelt az alkotmánybíráktól saját jogkörüket illetően,míg a negyedik azt firtatta, kit és milyen feltételek esetén lehet kiutasítani az országból. Erről nem hozott állásfoglalást az Ab, későbbi időpontra tolta a döntést, hogy kiket kell befogadnunk, kiket és hová küldhetünk vissza vagy tovább a menekültstátust kérő emberek közül.
Mindössze annyit állapított meg az Alkotmánybíróság betelepítési kvótaügyben hozott szerdai határozata, hogy ha a magyar kormány bizonytalan annak eldöntésében, vajon az Európai Unió bármelyik Magyarországot érintő rendeletével túllépte-e a hatáskörét, akkor a kérdés eldöntésére kérheti a magyar Ab állásfoglalását – így értékelte a döntést a Népszava kérésére Valki László. A nemzetközi jogász szerint erős túlzás azt állítani, hogy az Ab megerősítette a Fidesz álláspontját, amely szerint az alkotmányos önazonosság alapján Magyarországra nézve nem kötelező minden uniós döntés. A többségi álláspont elfogadásának elve mellett emlékeztetett arra is, hogy az Alkotmánybíróság nagyon helyesen a konkrét kérdésben nem foglalt állást, hiszen a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság jövőre döntést hoz a magyar beadványról, és kimondja, mire van joga a magyar kormánynak és mire nincs, kötelesek vagyunk-e befogadni a határozatban rögzített 1294 embert a menekültkérelmük elbírálására, vagy sem.
Az Ab tehát most csak azt rögzítette, hasonló jogszabályi konfliktus megoldására joga van a szervezetnek, az alkotmánybírók tehát kimondhatják, ha álláspontjuk szerint valamely uniós szerv átlépte a hatáskörét – érvelt Valki László. A véleményt aztán a magyar kormány arra használhatja, hogy ennek megfelelően válaszol uniós kérdésekre. Most annyi biztos, hogy ha a luxemburgi bíróság elutasítja a magyar álláspontot, akkor – ahogyan ezt már Orbán Viktor kormányfő is többször elismerte – kötelesek leszünk befogadni a menekülteket, ha mégsem tesszük, az EU Bizottsága fordulhat az uniós bírósághoz, megtámadva a magyar döntést. A Népszava kérdésére, hogy véleménye szerint a májusban született javaslat a nagyon magas bírságról, amelyet akkor kellene megfizetni, ha továbbra sem engednénk be ezt az alig kétezer menekültet, a nemzetközi jogász úgy felelt, nem tartja valószínűnek, hogy ezt kötelező jelleggel megszavaznák, de ha mégis, ez már olyan kérdés lehet, amelyben a magyar kormány kikérheti a hazai Ab véleményét.
Hogy mikor foglalkoznak a kiutasítás lehetőségével a magyar alkotmánybírók, nem tudni, mert a Magyar Nemzet információi szerint nem teljesülnek az igazságügyi tárca reményei, hogy már most év végén elkezdődik a per Luxemburgban. A tárca parlamenti államtitkára, Volner Pál szeptemberben még remélte, hogy jövő nyárra lezárulhat az eljárás, de a friss hírek szerint jó, ha év közepén megkezdődik a tárgyalás.