módosítás;illetéktörvény;

- Jövőre több díjtól és illetéktől is búcsúzunk

A kormány az Országgyűlés elé terjesztette az illetéktörvény módosítását, amelyben több díj és illeték megszüntetését javasolja.

 Így mentes lesz:

  • az anyakönyvi kivonat

  • a lakáscélú állami támogatás igényléséhez kapcsolódó ügyintézés

  • a fennálló biztosítási jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány

  • a közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése

  • az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról történő hatósági bizonyítvány

  • a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzésére irányuló cégbírósági eljárás

  • a szállásadói nyilatkozat

  • a személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos nyilvántartásba vétel

  • a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgárok nyilvántartásba vétele

  • a 18. életévüket be nem töltött személyek mentesülnek az általános tételű közigazgatási eljárási illeték megfizetése alól

  • a 65. életévét betöltött személy részére kiállított magánútlevél

  • az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása iránti illeték 3000 forintra csökken

  • az öntözési berendezések engedélyezési eljárása során az igazgatási szolgáltatási díj

  • két alkalommal az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése

  • a gondokság alá helyezés iránti eljárásban a bíróság is mentesül a nem hiteles tulajdonilap-másolat díja alól

  • a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén a cégbírósági eljárás illeték és a közzététel

  • az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzése és a szakterület kiterjesztése.

Titoktartása kötelezi a kormány a szakképzési centrumokban dolgozó pedagógusokat, a minisztérium szerint ezt a Munka törvénykönyve írja elő. A szakszervezetek szerint a dokumentum jelen formájában jogellenes, ráadásul felesleges túlszabályozáshoz vezet. Az oktatási szakjogász pedig úgy látja, a titoktartási nyilatkozat csak arra jó, hogy a tanárok többségét megfélemlítse és arra kényszerítse őket, hogy nyílt rendszerkritika helyett befogják a szájukat.