Óriási érdeklődés övezte a Bécsben szervezett OPEC-csúcsot tegnap, hiszen az utolsó percig nem volt biztos, hogy valóban létrejön az olajkitermelés csökkentéséről szóló megállapodás. 2008 óta nem sikerült ez elérni, az utolsó korlátozást ekkor fogadták el. A 2014-ben kezdődött drasztikus olajárzuhanás azonban több kőolaj olajkitermelő és exportáló ország gazdaságát sodorta csődbe vagy legalábbis a csőd szélére, még a világ egyik leggazdagabb országa, Szaúd-Arábia költségvetésén is tetemes lyukat ütött.
A szeptember óta folyó intenzív tárgyalásokat mindenekelőtt a szaúdi-iráni ellentét veszélyeztette, de miután kedden, a bécsi ülés előtt az iráni olajügyi miniszter Bijan Zanganeh azt mondta, lesz megegyezés „de az ő országa biztos nem fogja befagyasztani a kitermelést". Végül Irán is vállalta a kitermelés korlátozását, egyetlen ország marad ki a befagyasztásból, Indonézia, amelynek fel is függesztik emiatt az OPEC-tagságát. Arról is döntöttek, hogy felállítanak egy monitoring bizottságot a megállapodás betartásának felügyeletére. A bizottság tagjai Kuvait, Venezuela és Algéria lesznek.
A befagyasztás tényéről még szeptemberben megállapodtak és az is nyilvános volt, hogy ennek fejében elvárják a nem OPEC-tag olajkitermelő és exportáló országoktól, mindenekelőtt Oroszországtól, hogy ők is vállaljanak önkéntes csökkentési kvótákat, annak mértéke volt kétséges illetve az, hogy lesznek mentesített országok vagy sem. Ugyanis több OPEC-tag kereste a kibúvót rendkívüli helyzetére hivatkozva. Venezuela a gazdasági csőd, míg Irak és Líbiai a területén zajló harcok, az Iszlám Állam terrorszervezet elleni hadjárat költségeinek fedezésére, Nigéria a Boko Haram elleni háború miatt szerette volna még inkább növelni a kitermelést.
Ezek az országok szeptember óta növelték is a kitermelést, akárcsak Oroszország, amely októberben a Szovjetunió összeomlása előtti szintre ért el, abszolút rekordot elkönyvelve (napi 11,2 millió hordót), Bécsben azonban vállalták a kvótát és a nem OPEC-tag Oroszország is jelezte csatlakozását a megállapodáshoz.
A bécsi egyezmény szerint a napi kitermelést 1,2 millió hordóval csökkentik az OPEC-államok, a nem tagállamok pedig 600 ezer hordóval, amiből 300 ezer vonatkozik Oroszországra, jelentette be Dr. Mohammed Bin Saleh Al-Sada, az OPEC elnöke. A napi kitermelés mértéke nem haladhatja meg a 32,5 millió hordót.
A Bloomberg számítása szerint azonban Iránnak valóban nem jelent korlátozást a megállapodás, napi átlaghoz képest mintegy plusz 200 ezer hordó kitermelését teszi lehetővé. A szankciók fokozatos feloldása nyomán októberben a perzsa állam napi kitermelése is csúcsot döntött, 3,690 millió hordó volt, januártól pedig napi 3,797 millió hordóban állapította meg a kartell. Szaúd-Arábia napi 10,06 millió hordóban korlátozza termelését – októberben napi 10,54 millió hordót termelt.
A világ legnagyobb olajkészletével Venezuela rendelkezik, de a legnagyobb kitermelő ország Szaúd-Arábia. Az OPEC 14 tagállama a világ ismert olajkészleteinek 81 százaléka felett rendelkezik. Az olajár tegnap napközben 8 százalék feletti erősödést is elért, délutánra 6-7 százalékra mérséklődött. A Brent 7,35 százalékkal emelkedett, hordónként 50,80 dolláron, az amerikai WTI olaj 7,05 százalékkal magasabban 45,42 dolláron állt. A Brent ára a 2014 júniusában kezdődött árzuhanás előtt meghaladta a 110 dollárt.
