A német diplomácia sürgetésére létrejött október 19-i berlini normandiai csúcstalálkozó résztvevői, Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfők sem tudtak konkrét eredményt felmutatni, de az egyre inkább befagyni látszó kelet-ukrajnai konfliktusban már az is előrelépésnek számít, hogy egyáltalán egy asztalhoz ült ismét az orosz és az ukrán elnök. A négyek ekkor állapodtak meg Berlinben, hogy november végéig a külügyminiszterek kidolgozzák a minszki tűzszüneti megállapodások végrehajtásának “útitervét”.
A 2015 februárjában, a fehérorosz fővárosban aláírt dokumentum ugyan tartalmaz konkrét menetrendet, határidőket, de azt mindeddig a felek egyike sem tartotta tiszteletben, a békefolyamat holtpontról való kimozdítása érdekében legalábbis egy új menetrendre lenne szükség, hiszen a német-francia diplomácia által kikényszerített tűzszüneti megállapodás tartalmával egyik fél sem elégedett. A keddi külügyminiszteri találkozó azonban ugyancsak eredménytelenül zárult.
„Semmilyen áttörést nem sikerült elérnünk ma. De már azt is pozitívnak tartom, hogy nem kérdőjelezték meg az állam- és kormányfők október 19-i megállapodását”, értékelt Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, kiemelve, hogy bár a biztonság és a politikai reformok terén sem sikerült a következő lépésekről egyezségre jutni, de a munka folytatódni fog mind a négyes normandiai formátumban, vagyis a német, francia diplomácia bevonásával, mind a kontaktcsoport keretében, amelyben Oroszország, Ukrajna és az EBESZ képviselői mellett helyet kapnak a donbászi lázadók képviselői is.
Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter azt emelte ki, hogy Oroszország a tanácskozások egyik kulcselemét sem fogadta el, Kijev és Moszkva közt alapvető véleménykülönbségek vannak arról, hogy mit tartalmazzon a békéhez vezető „útiterv”.
Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy a minszki megállapodások minden elemét meg kell valósítani, s legnagyobb eredményként azt emelte ki, hogy mindenek ellenére a párbeszéd nem szakadt meg. Frank-Walter Steinmeier német tárcavezető, aki következetesen hangsúlyozza, hogy mindkét félnek többet kellene tennie a minszki vállalások teljesítéséért, ezúttal úgy fogalmazott, „az üres szavak már nem elegendőek” ahhoz, hogy kelet-Ukrajnában is megteremthető legyen a béke és biztonság.
Az uniós vízummentességhez fűzött kijevi remények is léket kaptak, annak ellenére, hogy november 24-én, az EU-Ukrajna csúcson tulajdonképpen bejelentették azt. Ám az idén biztos nem lesz belőle semmi, az Európai Parlament leghamarabb csak 2017. január 18-án tűzi napirendre a kérdést. Ez még nem jelent automatikus jóváhagyást, és pozitív döntés esetén is hónapokba telik a gyakorlatba ültetés.
