burka;Hollandia;tilalom;

Thinkstock Illusztráció

- Burka - Betiltotta a holland parlament alsóháza

A holland parlament alsóháza alapvető biztonsági okokra hivatkozva megszavazta az arcot takaró iszlám fátyol, valamint minden arcot takaró öltözet, beleértve a sí maszk és a bukósisak közterületen viselésének betiltását - közölte a La Libre Belgique belga napilap internetes oldalán kedden. A holland parlament alsóháza által megszavazott, de a szenátus jóváhagyását igénylő döntés szerint az arc láthatóságát és a személy azonosíthatóságát biztosítani kell olyan nyilvános helyeken, mint a kormányzati épületek, a tömegközlekedési eszközök, az iskolák és kórházak. A törvény megsértőjének 405 eurós (mintegy 125 ezer forint) büntetést kell fizetnie.

A jogszabályt ismertető alsóházi közlemény szerint, mindenkinek joga van kedve szerint öltözködni. Az öltözködés szabadsága csak azokban az esetekben korlátozott, ahol a biztonság és a szolgáltatások elégséges biztosítása érdekében a láthatóság elengedhetetlen. Mark Rutte holland miniszterelnök májusban, a törvényjavaslat bemutatásakor hangsúlyozta, az intézkedésnek nincs "vallási gyökere".

A tájékoztatás szerint Geert Wilders, az iszlámot bíráló, a bevándorlást ellenző holland ellenzéki Szabadság Párt (PVV) vezetője sokszor javasolta már a vallási jelkép betiltásának törvényi szabályozását, de mindeddig ellenállásba ütközött.
Európában elsőként, 2010-ben Franciaország tiltotta be az arcot takaró fátyol, a burka és a nikáb viselését közterületen. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2014-es ítéletében helybenhagyta a döntést mondván, hogy az nem sérti a vallás szabad gyakorlását. A tilalmat később Belgium, Bulgária és svájci néhány régiója is bevezette. Ezekben az országokban 150 eurót kell fizetnie a törvényt megsértőknek - írta a napilap.

Egy friss felmérés szerint a megkérdezett romák mintegy 80 százalékát fenyegeti szegénység az Európai Unióban, ami azt jelenti, hogy a tagállami erőfeszítéseik dacára még mindig nem sikerült teljesíteni az integrációs célkitűzéseket - figyelmeztetett keddi jelentésében az EU alapjogi ügynöksége (FRA). A kutatást kilenc tagállamban, köztük Magyarországon végezték.