Nem tudnak szabadidejükben rendesen kikapcsolódni a magyar munkavállalók, ezért többször privát programjaikat is háttérbe szorítják, ha azt a munka megkívánja - sok minden más mellett ez derült ki a Kutatópont friss, reprezentatív, kétezres személyes megkérdezésével készült felméréséből. A kutatók elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy a különböző infokommunikációs eszközök- számítógép, okostelefon, internet - rendszeres használata milyen hatással van a munkavállalók teljesítményére.
Minden ötödik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy a napi teendők mellett szakít időt közösségi oldalak látogatására is. A számítógépet vagy okostelefont használók mintegy egyharmada (32 százalék) magánjellegű telefonbeszélgetéseket is bonyolít munkaidőben, 15 százalékuk pedig számítógépes játékokkal is játszik. Az internet vagy az okostelefon ugyanakkor nem csak erre szolgál, a megkérdezettek 60 százaléka állította, hogy a munkájához kapcsolódó feladatok elvégzéséhez használ infokommunikációs eszközöket. Minden negyedik megkérdezett a munkaidejének nagy részét számítógép előtt tölti. Összességében a magyar munkavállalók 10 százaléka olyan környezetben dolgozik, ahol meghatározó az infokommunikációs technológia használata.
Sőt, a megkérdezettek háromnegyede (67 százalék) szerint az infokommunikációs eszközök egyenesen javítják a munka hatékonyságát. A munkahelyen használt, de privát dolgokhoz kapcsolódó infokommunikációs eszközök használatát is hasonló arányban tartják fontosnak. Akik napi szinten használnak ilyen eszközöket, azok körében ez az arány még magasabb, mintegy 90 százalék. A felmérés eredményei rámutattak arra is, hogy az infokommunikációs eszközöket használók 53 százaléka munkaidején túl, 60 százalékuk szabadságuk ideje alatt is elérhető. Minden második munkavállaló állította, hogy ha a helyzet úgy kívánja, betegen is dolgozik.
Továbbra is számos olyan szakma, munkakör van még, amelyekben az infokommunikációs eszközök még nem jelentek meg, ám azok használata egyre több helyen elengedhetetlen. Ezek az eszközök a távmunka terjedését is segítik, így egyre többen dolgozhatnak azok közül is, akik valamilyen okból kifolyólag otthonukhoz kötöttek, ám az új lehetőségekkel onnan is teljes körűen el tudják látni feladataikat. A Profession.hu idei felmérése szerint a munkavállalók 53 százaléka teljes mértékben támogatja a távmunkát. Az előnyök közül többségük a rugalmasságot, valamint a közlekedésre fordított idő és pénz csökkenését jelölte meg. Mindemellett elmondható az is, hogy az infokommunikációs eszközök ismerete egyre inkább növeli az álláskeresők elhelyezkedési lehetőségeit is.
Kirúghatnak érte?
Ha valaki munkaidőben közösségi oldalakat használ, akár ki is rúghatják érte - írta a Profession.hu. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az oldalak böngészésére abszolút nincs szükség a munka elvégzéséhez, valamint a munkaszabályzat tiltja azt - a tilalomról pedig a munkáltató a munkába álláskor világos tájékoztatást adott.
Ám nem csupán a munkahelyi facebookozás okozhat váratlan - és kellemetlen - meglepetéseket: nem egy olyan esetről számolt már be a sajtó, amikor valakit azért rúgtak, mert posztolt valamit a közösségi oldalon, ami a munkáltatónak nem tetszett. Az egyik ilyen híresebb ügy például egy amerikai hölgy, K. C. Preece esete, akinek munkaviszonyát azért szüntette meg a munkáltatója, mert üzenőfalán adott hangot sértettségének ügyfeleivel kapcsolatban - nem éppen visszafogott stílusban. Mivel adatlapján a munkahelye is fel volt tüntetve, a munkáltató jó hírnevét és gazdasági érdekeit is veszélyeztette.
Nem kell azonban messzire mennünk, nem is olyan rég Magyarországon is történt egy hasonló eset: októberben egy szombathelyi cég azért mondott fel azonnali hatállyal egyik alkalmazottjának, mert az egyik posztjában megkérdőjelezte, hogy a cégnél "vajon jó irányba megy-e a szekér". Azt is szóvá tette, hogy jó lenne, ha a munkáltató "embernek nézné őket, nem pedig gépeknek".
Bár a magyar igazságszolgáltatásban nem nagyon van joggyakorlat ilyen ügyekben, a Munka törvénykönyve egyértelműen meghatározza, mit várhat el a munkáltató alkalmazottjától a munkaidőn kívüli viselkedését illetően. Eszerint a munkavállaló nem folytathat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyezteti. A munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, nem nyilváníthat úgy véleményt, hogy ártson a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének, vagy a munkaviszony céljának.
