Tartja magát a mítosz, hogy a demokraták jobban tették volna, ha Trump ellenében Hillary Clinton helyett Sanders szenátort állítják elnökjelöltnek. Az érvelés szerint az elitellenességet balról meglovagoló vermonti politikus biztosan nyerhetett volna. S hogy a felmérésekben mindvégig sokkal jobban szerepelt Trumppal szemben. A szokásos „mi lett volna, ha” jellegű felvetéssel nincs értelme vitába szállni, ámde ez olyan tragikus tévhitnek bizonyult, amely alighanem perdöntő szerepet játszott az elnökválasztás kimenetelében.
Kimutatható, hogy nagyon sok Sanders-hívő tagadta meg voksát Hillarytól, adta harmadik párti jelöltre, vagy éppenséggel – például Michigan államban – az elnök rubrikáját üresen hagyva szavazott a listán lévő összes többi demokratára. Ismétlődött a történelem: ahogyan 2000-ben a Gore alelnököt szintén balról bíráló, és a harmadik párti Naderre szavazók hozták be végső soron ifjabb Busht a Fehér Házba, most a Hillary jelöltségén háborgók segítették akaratlanul a jobboldali győzelmet.
S ebbe nem is kis mértékben besegített a putyini politika. A nyugati titkosszolgálatok bizonyosak benne, hogy a Wikileaks módszeres kiszivárogtatásait a Kreml vezényletével adagolták, az orosz hackerek. Miként egy fondorlatos propaganda gépezet terjesztette a közösségi médiában erre építve, hogy a demokrata pártapparátus siklatta ki Sanders jelöltségét. Sikerült is milliókkal elhitetniük, hogy a pártelit Clintont megengedhetetlen módon támogatta, vagyis elorozta a – sokkal esélyesebb – szenátortól az elnökjelöltséget.
Így eshetett meg, hogy ezen az elnökválasztáson nemcsak a jobboldalon lett főszerepe az összeesküvési teóriáknak, hanem a baloldalon is. Holott a kiszivárogtatott demokrata elektronikus levelek majd mindegyikének idén májusi dátuma volt. Amikorra Sandersnek már matematikai esélye sem lehetett a konvenció-küldöttek többségének megszerzésére (és Clintonnak négymilliós vokselőnye volt). Vagyis a pártvezetőket okkal foglalkoztatta, hogyan segíthetik az immár biztos elnökjelöltet. A levél-adagolók viszont tudták, hogy a sajtó is felületes, a tálalás egyoldalú lesz, senki sem törődik a dátumokkal, csak az „árulkodó” mondatokkal: csaltak Hillary javára.
Aki viszont kesztyűs kézzel bánt vetélytársával, hiszen nem akarta elidegeníteni lelkes – főként huszonévesekből álló – táborát. Sanders kedvező felmérési mutatóit tehát az magyarázza, hogy őt sem balról, sem pedig – a vele nem is törődő – jobbról nem támadták. Elnökjelölése esetén ő vált volna a – Clinton-ellenes kampányból megismert – gátlástalan gépezet céltáblájává. A Newsweek munkatársa bele tudott nézni a republikánusok Sanders ellen készített dossziéjába, s azt bizony brutálisnak minősíti. Egy fiatalkori novella, amelyben a megerőszakolt nő élvezi a vele történteket; áramlopás a szomszédból munkanélkülisége idején; szenátori szavazat a vermonti nukleáris hulladék texasi terítésére a hispanók lakta térségben. S videók Castro kommunista Kubájának dicséretéről, vagy amint tapsol Nicaraguában, miközben a sandinista tömeg harsogja, hogy „halált a jenkikre!”. S a riporter négy további videót nem is láthatott. Ha netán tényleg Sanderst indítják, a demokrata jelöltnek aligha volna most – az elektori veszteség ellenére – bő kétmilliós szavazati többsége. Ami gyógyír a baloldal vereségére és árnyékot vet a jobboldali győzelemre.
