Farqin családtagjai a nemzetközi hírügynökségeknek elmondták, nem tudtak kapcsolatba lépni vele, mert a júliusi puccskísérlet nyomán bevezetett szükségállapot rendelkezései szerint az őrizetbe vett személyek az első 5 napban nem kaphatnak védőügyvédet.
Hatice Kamer a kurd többségű délkelet-törökországi újságírószervezet vezető tanácsának tagja is, őt vasárnap este szabadon engedték. Jogvédő szervezetek összesítése szerint eddig 125 újságírót tartóztattak le, 3000 médiamunkást bocsátottak el, 160 televízió, rádiót és újságot zártak be a puccskísérlet utáni tisztogatás során.
Recep Tayyip Erdogan török államfő szombaton Isztambulban egy, hívei előtt elmondott beszédében kilátásba helyezte a szükségállapot újabb meghosszabbítását is. A jelenlegi hatálya az év végén jár le, három havonta döntenek felfüggesztéséről vagy meghosszabbításáról. Mivel az Európai Unió nemrég nyilvánosságra hozott országjelentésében élesen bírálta a rendkívüli állapot ürügyén terrorellenes harcnak nevezett politikai tisztogatást, múlt héten pedig az Európai Parlament a török uniós csatlakozási tárgyalások felfüggesztését javasolta az Európai Bizottságnak, Erdogan erre a terroristák támogatásával vádolta meg bírálóit, a rendkívüli állapot hosszabbításáról pedig úgy fogalmazott: "Lehet, hogy újabb három hónappal meghosszabbítjuk a rendkívüli állapotot. Na és? Mi közötök hozzá?".
Egy nappal korábban, pénteken azt is egyértelművé tette a török elnök, hogy aláírja a halálbüntetés visszaállításáról szóló törvényt, ha a parlament elfogadja (márpedig elfogadja, hiszen ott pártja akarata érvényesül). A halálbüntetés esetleges visszaállítása azonban automatikusan az uniós csatlakozásról való lemondást jelentené, hiszen az EU-nak nem lehet tagja olyan ország, amelyben halálbüntetés van.
Erdogan ugyanakkor a menekültügyi megállapodás felrúgásával is fenyegetőzik, ígéri, menekültek millióit szabadítja Európára.
