A kormányzati propagandával szemben nem 1,2 millió embert érint a minimálbér emelés, hanem ennek még talán a felét sem - állítják a szakemberek. A közszférában a hivatalos adatok szerint nagyjából 200 ezren tartoznak a minimálbéren foglalkoztatottakhoz. A versenyszférában becslések szerint 900 ezer embert érint a bérmegállapodás, ám kétharmaduk a garantált bérminimumot kapja.
A jövőre tervezett 5 százalékpontos járulékcsökkentés csak kismértékben csökkenti a jelenleg Európában kiugróan magas adóéket, vagyis a bruttó bérben a munkaadót és munkavállalót összességében terhelő adók arányát. Jelenleg a hazai bruttó béreket 48,25 százalékos elvonás sújtja, ami a bérmegállapodásban szereplő menterend szerint 6 év alatt valamivel több, mint 41 százalékra esik. Ez azt jelenti, hogy míg most az uniós adóék rangsorban csak 3 országot előzünk meg, addig a járulékcsökkentési ciklus végére a közép mezőnybe kerülhetünk - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Mindehhez az kell, hogy a magyar gazdaság folyamatosan dinamikus pályán legyen, mert az állam csak akkor tud lemondani a járulék százalékpontonként 90-100 milliárd forintos bevételről. A 6 éves ciklusban nagyjából 1400-1500 milliárd forintos lyuk keletkezhetne a költségvetésben, ám ezt jelentős mértékben befoltozza az éves bérnövekedés jelentette járulék- és adóbevétel. Nem véletlenül került bele a bérmegállapodásba, hogy az évi 2 százalékos további járulékcsökkentés csak akkor lehetséges, ha a reálkeresetek is folyamatosan emelkednek.
A túl nagy ütemű béremelkedésnek az a veszélye, hogy előbb-utóbb termelékenységi korlátokba fog ütközni. A külföldi tulajdonú nagyvállalati szektor termelékenysége messze a magyar tulajdonú vállalatoké felett van, ami a makroszinten mérhető termelékenységet szépen felfelé húzza. Viszont a bérszintet lényegében az a kis- és középvállalati szektor határozza meg, ami a munkaerőt túlnyomórészt foglalkoztatja, és a nagyvállalati szektoréhoz képest rendkívül alacsony termelékenységű - derült ki egyebek mellett Ürmössy Gergely és Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzői tanulmányából.
A társasági adó és a járulékcsökkentés a következő évben várhatóan mintegy 660 milliárd forinttal csökkentik a költségvetés bevételeit. Ebből körülbelül 180-200 milliárd forint a kiesés a vállalati nyereségadóból, a járulékoldal 450-500 milliárd forintért felelős. Ezt a kieső bevételt bizonyos mértékig segíthet kompenzálni az emelkedő bérekből származó személyi jövedelemadó-növekmény.
A gazdaság egyes területein, így a kereskedelemben és az agráriumban is már a minimálbér emelés előtt elszaladtak a bérek a szakemberhiány miatt. A Dunántúlon, Vas, Zala és Veszprém megyében nagyon nehéz megtartani a szakképzett munkaerőt, mert közel van Ausztria, amelynek erős a vonzása. A kedden elfogadott és csütörtökön aláírt bérmegállapodás nem sokat változtat az ottani jelenlegi bérszínvonalon. A vállalkozások már idén is az érvényes minimálbér és garantált bérminimum fölött fizetnek a dolgozóknak - nyilatkozta a Népszavának Molnár Gábor, egy Vas megyei központtal rendelkező, de Zala és Veszprém megyében is telepeket működtető pulykatenyésztő cég ügyvezetője. A 60 munkavállaló mintegy 25 százaléka szakmunkás, illetve közép, vagy felső fokú végzettséggel bír. A bértorlódás azonban meglehetősen nagy terhet ró majd a vállalkozásra 2017-ben, mindenképpen rákényszerülnek a további béremelésre. Az agrártársaság éves árbevétele meghaladja az 500 millió forintot, így valamelyest enyhít a terheken a járulék csökkentés mellett a társasági nyereségadó 10 százalékos lefaragása is.
Egészen más a helyzet a keleti országrészben. Ott a szolgáltató, ipari és mezőgazdasági kkv-k, mikrovállalkozások, ahol magas az idősek, a közfoglalkoztatottak, a munkanélküliek aránya, és eleve nyomottak a bérek, nagy kérdés, miként gazdálkodhatják ki a béremelések többlet költségét. Nehéz növelni a termelékenységet például egy kistelepülésen, ahol az állandó lakosság fogyasztása is előre kiszámítható és állandó. A minimálbér 16 és a bérminimum 32 ezer forintos havi többlet költségét kötelező lesz kigazdálkodni minden érintett után, miközben a társasági adó csökkentése szinte semmit nem jelent ezeknek a vállalkozóknak.
Lázár János elismeri, hogy „brutálisan romlott” versenyképességünk, és ez ellen tenni kell. Végre! A probléma felismerése már fél út a megoldás felé - írta Zsiday Viktor befektetési szakember. Blogjában megemlítette, hogy a csúcsminiszter csökkentené a bürokráciát. A szakember fontosnak tartotta azt is hangsúlyozni, hogy Lázár szerint, nem alacsony bérekkel, hanem magas hozzáadott értékű munkával kell versenyeznünk.
A miniszterelnök új ipari forradalomról, robotizációról beszél és az ahhoz való alkalmazkodás szükségességéről, a szakmunkásképzés helyett a high-tech oktatás felé elmozdulásról. Mi folyik itt? Hirtelen Szingapúrba vagy Írországba teleportáltunk? - tette fel a kérdést a szerző. A politika józanodását feltételezi a szerző, kérdés, hogy valóban így van-e.
Emlékezzünk arra, hogy Orbán Viktor megmondta, ne azt figyeljük, amit mond, hanem amit csinál. Márpedig kérdőjelek ott is sorakoznak. Mert szép szavak a high-tech oktatásról, ami átvehetné az szakoktatás helyét, miközben a valóságban éppen szétveri a kormányzat még a maradékot is. Jól hangzik a részvételünk az ipari forradalomban, a robotizációban, miközben a kormányfő még mindig a munkaalapú társadalomról szónokol a tudáaalapú helyett.
Dicsérendő Lázár János látszólagos őszintesége is a brutális versenyképesség csökkenésről, ám éppen a főnöke kérkedik minden lehetséges alkalommal a magyar gazdaság sikereivel, stabilitásával, amely siker leginkább a multiknak köszönhető, a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika pedig nem éppen a stabilitás alapja.
A nagyobb tétel a garantált bérminimum pluszköltsége, így már most hallani olyan megoldásokról, hogy a vállalkozó át fogja sorolni a szakképzett munkaerőt szakképzetlen státuszba, és a bérminimum helyett a minimálbért fizeti, vagyis nettó 107 231 helyett 84 887 forintot. Sok kkv választhatja a fekete, vagy szürke foglalkoztatást, a színlelt szerződést, amit azt takarja, hogy papíron minimálbért, a többit zsebbe fizeti. Bajba kerülhetnek azok a kkv-k, amelyek 2-3 éves beszállítói szerződést kötöttek például külföldi céggel. Nem lesz alkupozícióban, kétséges, hogy átháríthatja-e a költségnövekedést a partnerére.
A VOSZ főtitkára szerint az irány helyes, bért kellett emelni, de kisebb ütemben, vagy legalább a munkabérre rakódó terheket kellett volna nagyobb mértékben csökkenteni.
Jövőre, főleg a kicsik felélik a tartalékaikat, emiatt jobban tartanak 2018-tól, az újabb kötelező emeléstől, mint 2017-től - tette hozzá a VOSZ főtitkára.
Az MSZP még a jelenlegi fogatókönyvvel sem elégedett. Tóth Bertalan, a szocialisták parlamenti frakcióvezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: javaslataik között szerepel a minimálbér nettó összegének százezer forintra emelése úgy, hogy közben a kis- és közepes vállalkozások (kkv) adó- és járulékterhe csökkenjen. A politikus bírálta a bérmegállapodás tartalmát, mondván, az a kkv-k terheit növeli, miközben a multik adója csökken - utalt a nyereségadó felezésére.
Hozzátette: a kormány által biztosított 0,9 százalékos nyugdíjemelés háromszorosát nyújtanák az időseknek, és azt is szorgalmazzák, hogy az ország térjen vissza az emelés korábbi számítási módjára, ami jelenleg több mint 3 százalékos járadéknövekedést eredményezne.
Lapzártánkig egyébként a kormány - ígérete ellenére - nem nyújtotta be a járulékcsökkentésről szóló törvényjavaslatát a parlamenthez.
