Tizennyolc év szünet után Orbán Viktor a Fehér Ház vendége lehet. A magyar miniszterelnököt ugyanis hivatalos látogatásra hívta meg Donald Trump. A kormányfő régen vár erre, hiszen 1998 óta hiába "előszobázott", egyetlen amerikai elnök sem volt kíváncsi rá. A meghívásról a kormányközeli Világgazdaságban megjelent tegnapi interjújában beszélt Orbán, aki szerint "a mi pozíciónk sokat javult". A frissen megválasztott amerikai elnöknek bevallotta, régen nem járt Washingtonban, hiszen ott "fekete bárányként" kezelték. Trump erre telefonon azt válaszolta, "őt is".
Forrásaink szerint a magyar miniszterelnök azért sem akarta, hogy Hillary Clinton legyen az Egyesült Államok elnöke, mert azt gondolja, hogy a demokraták minden eszközzel meg akarják buktatni. Ezért vették elő a Pharaon-ügyet, amelyet több lap a CIA "csapdájának" tart. A szaúdi milliárdost 1991 óta körözi az FBI és az Interpol, de eddig szabadon járt a világban, sőt egyik cégével korábban az amerikai hadsereg is szerződött. Állítólag Orbánék abban bíznak, hogy Trump nem akar majd kirobbantani effajta ügyeket.
A miniszterelnök szerint "most olyan elnöke lesz Amerikának, aki ideológiailag nem korlátozott, tehát nyitott ember, és sokkal inkább a siker, a hatékonyság és az eredmény érdekli, mintsem a politikai elméletek. Ez nekünk kedvez, hiszen a tények mellettünk szólnak. A gazdasági együttműködés eddig is jó volt, csak az ideológiák jelentettek akadályokat."
A miniszterelnök adminisztrációja régen ügyködik azon, hogy Orbánt fogadják Washingtonban, ám ezek az erőfeszítések eddig kudarcba fulladtak. Az idén nyáron például a Woodrow Wilson Nemzetközi Kutatói Központ utasította vissza, hogy tudományos konferenciát rendezzen az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulója alkalmából. Ez egyértelműen a magyar diplomácia kudarca, hiszen a rendezvény megtartását formálisan a magyar nagykövetség javasolta. Végül a nagykövetség gálavacsorát rendezett az '56-os hősök tiszteletére, ám a Magyarországgal foglalkozó amerikai döntéshozók és véleményformálók nagy része egy alternatív rendezvényen emlékezett meg 1956-ról. A "felfüggesztett" Népszabadság újságírói a Facebookon írták meg, erős diplomáciai jelzést kapott Amerikában az Orbán-kormány azzal, hogy az amerikai külügyminisztérium velünk foglalkozó munkatársai távol maradtak a hivatalos ünnepségtől. Az amerikai külügyminisztérium ki is szivárogtatta a Politico egyik külsős szerzőjének, hogy Victoria Nuland külügyi államtitkár és ma már a külügy segélyezési hivatalában dolgozó Thomas Melia azért nem mennek el a követségi fogadásra, mert nem akarják, hogy ezt a magyar kormány úgy "adja el" később, hogy támogatják politikáját. A rendezvényt Melia mellett Charles Gati, a Johns Hopkins egyetem professzora, Thomas Melia, a külügyminisztérium egykori helyettes államtitkára és Simonyi András, Magyarország egykori washingtoni nagykövete szervezte.
Orbán már nyáron, szokásos évi tusnádfürdői fellépése során közölte, Trump mégiscsak jobb volna Európa és Magyarország számára, mert tett három javaslatot a terrorizmus megfékezésére. Trump győzelme után a magyar kormányfő közölte, jobb hely lesz a világ az új amerikai elnökkel. Azt állította, hogy a demokratákkal nem tudott politikailag együttműködni, az ugyanis egy "liberális művilágban élte az életét", egy ideologikus gondolkodásmódot követett, demokráciát akart exportálni a világban úgy, ahogyan ő érti a demokráciát, és támogatta a világban zajló bevándorlási folyamatot.
Bár a magyar kormányfő az utóbbi hat évben csak a demokratapárti washingtoni adminisztrációt korholja, amelyik valóban nem bánik vele "kesztyűs kézzel", a magyar-amerikai kapcsolatok a jobboldali George W. Bush elnöksége idején érték el mélypontjukat, amire úgy tűnik Orbán nem akar emlékezni. A republikánus elnök "előszobáztatta" őt még a 2002-es választások előtt, amikor pedig a miniszterelnök mindent megmozgatott azért, hogy készülhessen olyan fotó, amelyiken az Egyesült Államok elnökével pózol. Akkor az újrázni készülő miniszterelnök népes kíséretével különgépen utazott Amerikába és Bostonban várakozott, hátha bebocsájtják a Fehér Házba. Hiába, Bush ugyanis nem fogadta, így egy díszoklevéllel vigasztalódott - Bostonban. A magyar miniszterelnöknek nem bocsájtották meg, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után nem határolódott el a MIÉP-vezér Csurka István Egyesült Államokat bíráló kijelentéseitől. Hírnevének, illetve a Fidesz amerikai kapcsolatainak az sem tett jót, hogy akkor Orbán utolsó pillanatban megvétózta, hogy a magyar vadászgép-flottát amerikai F16-osokra cseréljék, ehelyett svéd Gripeneket vásárolt az ország, amit Washington cserbenhagyásként értékelt. Ráadásul, amikor Nancy Goodman Brinker budapesti amerikai nagykövet - aki egyébként a Bush család közeli jó barátja volt - a növekvő antiszemitizmus miatt aggódott, Kondor Katalin akkori rádióelnök közölte, ilyen kérdésekben minek "brekeg".
"Meg kell szabadulnunk az elnyomástól" - erre a 2010 óta hatalmon lévő magyar kormány szóvivője szólít fel "About Hungary" néven megjelenő angol nyelvű blogján. Kovács Zoltán "America and the Matrix red pill against liberal non-democracy", vagyis "Amerika és a mátrixos piros pirula a liberális nem-demokrácia ellen" címmel írt bejegyzését a 444.hu szúrta ki. A lap úgy értelmezi, hogy a szóvivő szerint Trump eljövetele változtathat majd a magyar kormány rémes elnyomottságán is. Kovács a világot eláruló liberális értelmiséget azzal vádolja, hogy alternatív valóságot alkotnak, ami a tények helyére lép. Ebben "nem gonosz robotokkal kell szembeszállni, hanem az elit, a média, a senki által nem választott véleményvezérek, az »úgynevezett«, valódi támogatók nélkül civil szervezetek cikizik megadásba az ellenfeleiket".
Martonyi János korábbi külügyminiszter 2014-ben csalódottan beszélt arról, hogy hogy Orbánt "kétharmados felhatalmazású" kormányfőként sem fogadták a Fehér Házban. Csupán kutyafuttában készültek közös képei Obamával, egyik például a többszereplős a 2012-es chicagói NATO-csúcson. Pedig a magyar adminisztráció már a 2010-es választások után bejelentette, ősszel fogadják a miniszterelnököt Washingtonban, ez akkor is elmaradt. Az USA-ban rossz visszhangra talált, hogy a magyar vezetés Oroszország felé fordult. Hillary Clinton volt külügyminiszter 2011 nyarán tett budapesti látogatása után még hűvösebbé vált a viszony. Clinton akkor szóba hozta a Brüsszelben is sokat bírált médiatörvényt, ráadásul az ellenzék képviselőivel és civilekkel is találkozott. Később levelet írt Orbánnak, "ismét nyomatékosan" kérve a miniszterelnököt, hogy az egyéni szabadságjogok, illetve a fékek és ellensúlyok rendszerének megőrzésével hajtsa végre Magyarországon a szükséges reformokat. 2011 végén az Egyesült Államok magyarországi nagykövete fogalmazta meg, hogy az Orbán-kormánynak újra kellene gondolnia a demokratikus intézményeket, a parlamentet, az igazságszolgáltatást és a médiát érintő átalakítási terveit és intézkedéseit. Sőt Eleni Tsakopoulos Kounalakis nem sokkal korábban demarsot, vagyis diplomáciai tiltakozó jegyzéket is megfogalmazott a miniszterelnöknek. Orbán illiberális államot éltető kijelentése, illetve az Ökotárs elleni rendőrségi akció pedig "kiverte a biztosítékot" Amerikában. Bill Clinton pénzéhesnek és hatalommániásnak nevezte a magyar miniszterelnököt. Barack Obama pedig közölte, a civil társadalomra növekvő nyomás nem más, mint egy olyan kampány, amely a demokrácia eszméjének az aláaknázását célozza. Nem csoda, hogy a 2014 őszére tervezett washingtoni látogatásból sem lett semmi.
Trumpot ugyan most élteti Orbán, ám nem biztos, hogy mindenben egyet fognak érteni. Az új amerikai elnök például videoüzenetében "etikai reformcsomagot" ígért, amiben megtiltaná, hogy vezető köztisztviselők a hivatali idejük végétől számított öt éven belül a versenyszférában helyezkedjenek el lobbistaként. A szabályozás az amerikai lobbistákat alkalmazó magyar kormányt is érintheti, a Századvéggel közös konzorciumnak ugyanis Connie Mack volt floridai képviselő is dolgozik, akinek munkájáért 1,3 milliárd forintot fizettek. A korábbi floridai republikánus képviselő Trumpra a kampányban azt mondta: szégyen, képmutatónak és gyávának is nevezte.
A kormányfő exkluzív interjút adott a Világgazdaság élére nemrég kinevezett Deák Bálint főszerkesztőnek, a gazdasági napilap a Népszabadságot megszüntető Mediworks Zrt. tulajdonában áll. A sajtó sokszínűségének jegyében a pénteki Orbán-interjúval jelentkeztek a nemrég Mészáros Lőrinc közelébe kerültMediaworks vidéki lapjainak hírportáljai is (forrás: 444.HU)
