Fernando Macarro Castillo a nyugat-spanyolországi Salamancából, paraszti családból származott. Fiatal korában lépett be a Kommunista Pártba, a spanyol polgárháborúban a republikánusokhoz csatlakozva harcolt Franco csapatai ellen.
19 esztendősen, 1937-ben börtönözték be, és 1961-ben szabadult ki. Megkínozták, kétszer kis híján halálra ítélték, ő volt a Franco-diktatúra leghosszabb ideig börtönben ülő politikai foglya.
1954-ben a fogságban Marcos Ana néven kezdett el verseket írni, és a börtönből kicsempészett költeményeit a száműzött köztársaságiak terjesztették külföldön.
Versei főleg Latin-Amerikában váltak népszerűvé. Emlékiratai Decime como es un arbol (Mondjátok meg, milyen egy fa) címmel 2007-ben jelentek meg. Utolsó könyvét Vale la pena luchar (Megéri harcolni) címmel 2013-ban adták ki - írja a költőről a VS.