Jó hír Kijev számára, hogy megállapodás született az ukrán állampolgárok vízummentességének eltörléséről tegnap Brüsszelben az Európai Unió – Ukrajna csúcstalálkozón. Igaz, egyelőre nem dőlhet hátra nyugodtan Petro Porosenko államfő és az ukrán kormány, mert Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a csúcsot követő sajtótájékoztatón egyelőre feltételes módban beszélt, úgy fogalmazott, az EU „még az idei év vége előtt eltörölheti” az Ukrajnával szemben alkalmazott schengeni vízumkényszert.
Ilyen ígéret nem először hangzott el, és ezúttal sem közölték, mikor lép életbe a vízummentesség. Az euronews úgy tudja, az unió egy olyan mechanizmusra vár, amellyel vészhelyzet esetén visszaállíthatják a vízumkötelezettséget. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt emelte ki, hogy minden tagállam szerint Ukrajna készen áll a vízummentességre. (Vagyis, Hollandia is, ahol áprilisban a lakosság népszavazáson utasította el az EU és Ukrajna között társulási egyezményt.) „Ez a döntés az ukránok eredményeinek elismerése” – mondta Tusk. A legutóbbi EU-Ukrajna csúcstalálkozót 2015-ben rendezték meg, azóta Kijev széleskörű reformokat kezdeményezett és ehhez az EU-tól is kapott anyagi segítséget.
A brüsszeli sajtótájékoztatón Petro Porosenko ukrán államfő arról beszélt, hogy a vízummentességi egyezményt csak egy apróbb technikai jellegű probléma akadályozza, de "nagyon közel vagyunk a kompromisszumhoz", ám több tagállami vezető azt kifogásolja, hogy a reformok üteme lassú, Kijev nem tett meg mindent felgyorsítása és elmélyítése érdekében.
Ugyancsak tegnap Budapesten Orbán Viktorral tárgyalt Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök. A sajtótájékoztatón Orbán Viktor elmondta: Ukrajna és Magyarország sorsközösséget érez egymás iránt, a hosszú múltra való tekintettel Magyarország kötelességének érzi, hogy segítse Ukrajna csatlakozását a nyugati világhoz. Ezt azonban, a magyar miniszterelnök szerint, az EU két fronton is akadályozza, sem a vízummentességről, sem a szabadkereskedelmi megállapodást illetően nem történt előrelépés. Ezért, az Európai Bizottsággal szembemenve arról állapodtak meg, hogy Magyarország bevezeti a D-típusú, vagyis nemzeti vízumok díjmentességét az ukrán állampolgárok számára.
Orbán azt emelte ki, hogy a találkozón a két ország történetének legfontosabb gazdasági és infrastrukturális programjáról állapodtak meg. A tervek szerint Magyarország a jövőben is segíteni kívánja Ukrajna gazdasági fejlődését, ennek érdekében idén 2, jövőre 5,2 milliárd forintot ajánl fel Ukrajna gazdaságának.
A budapesti találkozó előtt a két ukrajnai magyar szervezet, a KMKSZ és az UMDSZ közös közleményben üdvözölte az eseményt és leszögezte, fontosnak tartják, hogy a gazdasági, infrastrukturális fejlesztési kérdések mellett a két miniszterelnök vitassa meg a kárpátaljai magyarokat érintő problémák is, mert mint állítják, „aggodalomra ad okot, hogy 2016 őszén Ukrajnában olyan törvényalkotási intézkedések sora vette kezdetét, amelyek a nemzetiségek jogainak jelentős mértékű szűkítését eredményezhetik".
Beszámolók szerint azonban a kényes kérdések nem kerültek napirendre, de egyetértés volt abban, hogy a Magyarországon élő ukrán, illetve az Ukrajnában élő magyar nemzeti kisebbségek különös értéket jelentenek mindkét országnak, a miniszterelnökök pedig "elkötelezettek” e közösségek „megerősítése, oktatási, kulturális identitásának a megerősítése mellet". Orbán Viktor azt kérte Volodimir Hrojszmantól, legyen az ukrajnai magyarok szószólója, érdekvédője a nekik fontos kérdésekben.
