Tausz Katalin kiemelte: a gyerekeket ugyanazokat az emberi jogok illetik meg, mint a felnőtteket, de vannak külön jogaik is, éppen a gyermeki, védtelenebb mivoltuk miatt. Ide sorolhatók például az olyan nyilvánvaló jogok, mint az élethez vagy az oktatáshoz való jog, az egészségügyhöz, az egészséges ivóvízhez és környezethez, a családhoz való hozzáférés, továbbá a szegénységtől mentes élethez és az anyakönyvezéshez, az identitás formalizált megjelenéséhez való jog is. Az igazgató arról is beszélt, hogy ma a migrációs hullámban született gyerekek helyzete is akut probléma, hiszen sokszor nem tisztázott, hogy a vándorlás közben született gyerekek mely ország állampolgárai, illetve milyen ellátásra jogosultak, hiszen sokszor a személyes dokumentumok nélkül vándorlókról a pontos születési dátum sem tudható.
A szervezetnek a világ több mint 150 országában vannak gyermekvédelmi programjai, ezeket kizárólag önkéntes hozzájárulásokból és adományokból finanszírozzák, nem részesednek az ENSZ költségvetéséből. Az UNICEF elkötelezett amellett, hogy a leghátrányosabb helyzetű gyermekeknek speciális védelmet biztosítson, ide tartoznak a háborús helyzetek, természeti katasztrófák, minden nemű agresszió vagy kizsákmányolás áldozatai, valamint azok, akik rendkívüli szegénységben vagy fogyatékossággal élnek.
A szervezet fellép továbbá a szükségállapotokban azért, hogy a gyermekek jogait megvédje, és a partnerországokban működő programjai által elősegítse a nők és lányok jogegyenlőségét, támogassa részvételüket közösségük mind politikai-, társadalmi-, mind pedig gazdasági életében. Az UNICEF Magyar Bizottsága az évfordulóhoz kapcsolódva kiállítást is rendezett, amely a szervezet elmúlt 70 évének legfontosabb pillanatát foglalja össze. A tárlat december 11-ig látható a budapesti Mazel Tovban.