A közleményben a MNB visszautasította a Magyar Narancs hetilapban csütörtökön megjelent - a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt - Tarsoly Csabával készült interjúban, a volt elnök-vezérigazgatónak "az MNB-vel vagy annak tisztségviselőivel kapcsolatosan megfogalmazott valótlan állításait".
A közleményben hangsúlyozzák, hogy az MNB 2015 tavaszán, alig 15 hónappal a pénzügyi felügyeleti jogkör átvételét követően, megújított felügyeleti módszertani vizsgálataival több mint 15 éves visszaélés-sorozatra derített fényt három befektetési szolgáltató, a Buda-Cash, a Quaestor és a Hungária brókercégeinél. A jegybank ezt követően folyamatos információnyújtással segítette a nyomozó- és vádhatóságokat, valamint a bíróságot a brókercégeknél történtek feltárásában, az érintett vezetők, tulajdonosok felelősségének tisztázásában. Az MNB szakmai közreműködésének is köszönhető, hogy a jogalkotó törvényi előírásokban szigorította meg a piacon tevékenykedő befektetési szolgáltatók védelmi vonalait és felügyelésüket - írják a dokumentumban.
A jegybank közölte, hogy "az interjúban megjelent hamis állítással szemben" Tarsoly Csaba 2015. március 9-én tett vallomásának jegyzőkönyvben való azonnali rögzítéséhez az MNB alelnöke ragaszkodott, erre a meghallgatás során sor is került. A jegybank a Tarsoly Csaba által elmondottakról és az aznap a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. (QÉP) székhelyén végzett helyszíni vizsgálat tapasztalatairól a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodáját még aznap, azonnal tájékoztatta.
A vádlott kijelentésével ellentétben az MNB alelnöke "határozatlanság" helyett a valóságban tisztázó kérdéseket tett fel a Quaestor Financial Hrurira (Hrurira) állítólagos - s mint utóbbi kiderült, hamis - "öncsődjét" március 9-én bejelenteni kívánó Quaestor-vezetőknek. A Hrurira jegybank által ismert adatai azonban ezeket az állításokat nem támasztották alá, ezért indokolt volt az állításuk alátámasztására szolgáló adatok, információk, analitikák bekérése.
A jegybank szerint valótlan Tarsoly Csaba azon állítása is, hogy az MNB március 9-i, a QÉP-nél lefolytatott helyszíni célvizsgálata azt állapította volna meg, hogy az ügyfelek vagyona maradéktalanul megvan. A valóságban a jegybank e napon azt tárta fel, hogy a QÉP-nél jelentős, mintegy 150 milliárd forintnyi ügyfélvagyon hiányzik.
Az MNB szerint félrevezető a vádlottnak az az állítása, hogy a Hrurira vagy más Quaestor-kibocsátó számára az MNB 440 milliárd forintnyi kötvény-kibocsátást engedélyezett volna hosszú éveken át. A valóságban a pénzügyi felügyelet nem hagy jóvá kötvénykibocsátásokat, kizárólag azt ellenőrzi, hogy a kötvény-kibocsátási tájékoztatók felhívják-e az ügyfelek figyelmét a kockázatokra. Az uniós felügyeleti hatóságoknak nincs jogkörük a kibocsátók gazdasági működésének megítélésére.
Megjegyzik azt is, hogy az MNB egyetlen, 70 milliárd forintos kötvény-kibocsátási tájékoztató közzétételét hagyta jóvá 2014-ben - ezt megelőzően a feladatot a PSZÁF végezte - a kiadott határozat pedig teljes mértékben jogszerű volt.
lásd még: Tarsoly Csaba borít - "Kaptam egy ígéretet megfelelő helyről"
