Felfüggesztik a magyar börtönök túlzsúfoltságával kapcsolatos ügyek vizsgálatát az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), miután megállapították, hogy "olyan új jogorvoslati eljárások bevezetése zajlik Magyarországon, amelyek alkalmasak lehetnek a panaszosok sérelmeinek hazai orvoslására" - jelentette be szerdán a strasbourgi székhelyű törvényszék.
A bíróság az Országgyűlés által októberben elfogadott törvényjavaslatra, valamint a magyar kormány akciótervét érintő Európa tanácsi vizsgálatra tekintettel "indokoltnak látta az összes ilyen tárgyú kérelem vizsgálatának felfüggesztését 2017. augusztus 31-ig, beleértve azon ügyekét is, amelyekről korábban már értesítést küldött a kormány részére" - írták a közleményben. Ez azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben a kérdéses időszakban a bíróság semmilyen eljárást nem indít. A határidő lejártával a törvényszék értesíteni fogja a panaszosokat az eljárás további menetéről, illetve az ügyekben hozott bármilyen határozatról.
Az EJEB tájékoztatása szerint a fogvatartási körülményekkel kapcsolatban benyújtott kérelmek száma jelenleg meghaladja a 6800-at.
A emberi jogi bíróság tavaly márciusi ítéletében kimondta, hogy a börtönök túlzsúfoltsága Magyarországon rendszerszintű probléma, és a magyar hatóságoknak hat hónapon belül akciótervet kellett kidolgozniuk a megoldására.
Az október végén elfogadott magyar jogszabály nyomán a fogvatartási körülményeikkel elégedetlen elítéltek már hazai szinten is kaphatnak jogorvoslatot. Amint arról lapunk is beszámolt: havonta átlagosan 40 ezer forintot – naponta 1200-1600 forint közötti „előzetes kártérítést” - kaphatnak azok a fogvatartottak, akiknek elhelyezési körülményei nem felelnek meg az alapvető előírásoknak, és várható, hogy emiatt az államot jóvátételre kötelezné a strasbourgi bíróság. Ezzel viszont lemond minden további kártérítési igényéről.
Magyar Gábor ügyvéd – aki kétszáznál több fogvatartottat képvisel az EJEB előtt – a jogszabályról korábban úgy nyilatkozott lapunknak, méltánylandó az állam szándéka, hogy megelőzze a pereskedést. Az egyszerűsített kártérítést várhatóan sokkal többen kérik majd, mint akik Strasbourgig elmennének és évekig várnának. Ez pedig jóval nagyobb összeget emészt majd föl, hiszen így sokan gyorsan juthatnak pénzhez.
A speciális jogorvoslati eljárásról szóló törvénymódosításnak még nem készült el a végrehajtási rendelete, ezért - a Népszava információi szerint - legkorábban 2017. január 1-től lesz alkalmazható. Ezért jelenleg arról sincs adat, hogy várhatóan hány fogvatartott kíván élni a lehetőséggel. Azt csak remélni lehet, hogy a bevezetendő eljárási mód megfelel majd az EJEB elvárásainak, így nemzeti hatáskörben is orvosolhatók lesznek az anomáliák. Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy Strasbourg még „nem engedte el” a magyar börtönügyet. Az ugyanis, hogy fizetnek, még nem lehet elegendő indok a rabok embertelen körülmények között tartására.
A büntetés-végrehajtási intézetek mintegy 12 ezer férőhelyén ma átlagosan több mint 18 ezer főt tartanak fogva – köztük ötezer előzetesen letartóztatottat. 2019-ig nyolc 500 férőhelyes (Békésen, Csengerben, Hevesen, Kemecsén, Komádiban, Komlón és Ózdon) és egy ezer férőhelyes (Kunmadarason) intézetet létesítenek. Erre a célra kormány 102 milliárd forintot különített el. A félezres börtönöket „típusterv” alapján építik, ezek egyformák lesznek.
A börtönépítésekkel párhuzamosan 2500 új munkatársat vesznek föl a büntetés-végrehajtáshoz, ahová a közelmúltban indult toborzás során több mint 3500-an jelentkeztek.