A kultúrára a kormány a társadalmi felzárkóztatás eszközeként is tekint - hangsúlyozta egy keddi budapesti sajtóbeszélgetésen a kultúráért felelős államtitkár. Hoppál Péter emlékeztetett a kormányzat kulturális decentralizációs programjára, melynek során többek között megemelték 1700 kistelepülés kulturális normatíváját.
Komoly kulturális infrastruktúrafejlesztő program is zajlik: országszerte csaknem 500 könyvtár és kultúrház újult meg az elmúlt években, a fővárosban felújították a Pesti Vigadót, a Várkert Bazárt, a Zeneakadémiát és az Erkel Színházat, elindult a Liget Budapest projekt, és rövidesen kezdődik az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciója is - hangsúlyozta az államtitkár.
Hoppál Péter emlékeztetett a már négy alkalommal meghirdetett kulturális közfoglalkoztatási programra is. Hozzátette azonban, hogy a kulturális ágazatban dolgozók bérfejlesztése mindeddig a kormányzat adóssága volt, noha növelni szeretnék a kulturális szféra munkaerőpiaci vonzerejét és ellensúlyozni más ágazatok elszívó hatását.
Hoppál Péter elmondása szerint céljuk az, hogy motivált, kreatív és dinamikus emberek válasszák ezt a pályát. A 2017-es bérrendezésre ezért 5,46 milliárd forintot szánnak, a kulturális szféra közalkalmazottainak bére így a jelenlegi bértábla figyelembe vételével havi bruttó 10 ezer és 55 ezer forint közötti összeggel nő. Az átlagos havi béremelkedés a középfokú végzettségűek számára 14 ezer, a felsőfokú végzettségűek számára csaknem 30 ezer forint lesz - mondta.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a kormány öt év alatt 40 százalékkal kívánja emelni a közszférában dolgozók bérét. Mivel azonban a kulturális szférában utoljára 2008-ban történt kisebb béremelés, az ágazatban dolgozók számára mégis indokolt a bérpótlék bevezetése is - jegyezte meg.
Mint hozzátette, a bérpótlékot terveik szerint az egyházi és civil fenntartású szervezeteknél hasonló munkakörben dolgozókra is kiterjesztenék, és egyeztetések folynak a vállalkozóként dolgozó művészek bérével kapcsolatban is - mondta Hoppál Péter.
