Meg kellene szüntetni a bolognai rendszert, mert az megölte az egyetemet; az, hogy egy hároméves tanulás után megszerzett papírt diplomának mernek nevezni, az egyetem teljes leértékelése - nyilatkozta a HVG Diploma 2017 című felsőoktatási kiadványában Csaba László közgazdász-akadémikus. A CEU egyetemi tanára szerint aggasztó tendencia, hogy a hároméves alapképzést elvégző hallgatók töredéke megy tovább mesterképzésre, a Corvinuson például száz diákból csak heten. "Aki a Corvinuson szerez diplomát, nem végezhet három év alatt, mert akkor jutott még csak addig például matematikából, hogy a modellt megérti, amire a közgazdasági gondolat épül" - fogalmazott.
- A bolognai rendszer bevezetésével kinyitottuk a felsőoktatás kapuit. Nyilvánvalóvá vált, hogy felesleges és értelmetlen öt éven át bent tartani valakit a felsőoktatásban, ha három év alatt is szerezhet olyan diplomát, amilyet a piac igényel - reagált a kritikákra Magyar Bálint. Az egykori oktatási miniszter szerint a bolognai rendszer tette lehetővé azt is, hogy a magyar felsőoktatás betagozódjon az európai felsőoktatás rendszerébe.
Az úgynevezett bolognai folyamathoz 1999-ben, az első Orbán-kormány idején csatlakozott Magyarország. A folyamat lényege egy olyan európai felsőoktatási térség létrehozása, amelyben széles hozzáférés biztosított a színvonalas felsőoktatáshoz, illetve hogy megkönnyítse a hallgatók és oktatók mobilitását. A klasszikus, öt- vagy hatéves egyetemi oktatás helyett a képzés három szintre tagolódott: a hároméves bachelor (alapképzés), a kétéves master (mesterképzés), és az ugyancsak hároméves doktori képzésre. A magyar felsőoktatásban végül 2005-ben vezették be ezt a struktúrát.
Magyar Bálint szerint ekkor az egyetemeken egyfajta "önvédelmi mechanizmus" indult be, amely akadályozta a rendszer egyik célját, a szakok és az egyetemek közötti átjárhatóságot. - Az intézmények meg akarták tartani diákjaikat, így úgy alakították ki az alapképzést, hogy annak csak egyirányú kimenetele legyen. Sajnos nem sikerült keresztülvinnünk azt a törvénymódosítást, ami előírta volna, milyen kimeneteleket kell biztosítani - fogalmazott.
Elismerte, hogy a rendszernek vannak hibái, ezeket javítani kellene, ám szerinte a kormány ettől a lehetőségtől is egyre inkább megfosztja az egyetemeket autonómiájuk csökkentésével. - Ugyanakkor a korábbi rendszerhez visszatérni illúzió. Hároméves diplomával is el lehet helyezkedni a piacon. Mesterképzésre pedig egyre többen mennek külföldre. Ez pedig már a magyar egyetemek versenyképességének kérdése - tette hozzá Magyar.
- A kritika jogos, már 2008-ra kiderült, hogy nem sikerült rendesen differenciálni az alap- és mesterképzéseket - erről Manherz Károly egyetemi tanár, egykori felsőoktatási államtitkár beszélt lapunknak. Mint mondta, az egyik legnagyobb probléma, hogy az egyetemek a képzések átalakításánál nem tettek mást, csak annyit, hogy három évbe próbálták belesűríteni öt év tananyagát. Manherz szerint más országokban is változtattak a rendszeren, nálunk erre nem volt hajlandóság. Egyedül annyi történt, hogy a pedagógusképzést kiemelték a bolognai rendszerből, mert ahogy a jogász- vagy orvosképzésnél (ezek eleve a régi rendszerben maradtak), úgy itt sem volt célravezető; az alapképzés elvégzése után szinte lehetetlen pedagógusként elhelyezkedni.
Manherz szerint felül kellene vizsgálni az összes alapszakot, meg kellene nézni, milyen kimeneteleket biztosítanak a mesterképzések felé. - A képzések színvonala is attól függ, milyen tartalommal töltötte meg az egyetem az alapképzést. Három évvel is lehet jó képzést adni. A jelenlegi képzések továbbra sem gyakorlatorientáltak, ezen is segíthetett volna a bolognai rendszer, de nálunk nem így lett. Az egyetemeknek kellene kezdeményezniük, hogy felülvizsgálják a rendszert, de kiválni semmiképp sem kellene a bolognából. Még van lehetőség a változtatásra, én ezt korábban már többször felvetettem. De nem történt semmi.