Hallom és olvasom, hogy a Népszabadság megszüntetésével jelentősen növelte olvasóinak számát a Népszava. Ez várható volt, hiszen a napilapok palettáján ez a két újság állt szellemileg, tartalmilag legközelebb egymáshoz. A sajnálatos események kapcsán nekem, aki régóta kutatom az MTK történetét, egy sport analógia jutott eszembe. 1940-ben, amikor a fasizálódó magyar sportvezetés letiltotta a pályáról az MTK akkoriban Hungária néven futó profi csapatát, a klub legendás elnöke, Brüll Alfréd kiadta a jelszót a szurkolóknak: "Arccal a Vasas felé!"
Akkoriban a kék-fehérekhez politikailag, emberileg az angyalföldi klub állt a legközelebb. Sok MTK-s megértette az elnök kérését és "átigazolt" a piros-kékek táborához. A felszabadulás után, amikor ismét pályára léphettek a kék-fehérek, visszatértek a csapathoz, de sokan maradtak továbbra is a Vasas táborában. Egy-egy újsághoz való hűség alapvetően politikai, ideológiai beállítódás. Hagyomány, ragaszkodás szerzőkhöz, rovatokhoz. Nagyobb megrázkódtatás (pl. lapmegszüntetés), kell ahhoz, hogy az ember váltson. És remény, hogy egyszer a hűséges olvasó ismét kezébe veheti kedvencét. Engem is ez éltet, miközben könnyű szívvel "igazoltam át" a Népszavához.
