ENSZ;Ciprus;újraegyesítés;

- Tovább egyezkednek Ciprusról

Svájcban folytatta a tárgyalásokat Ciprus újraegyesítéséről Nikosz Anasztasziadisz ciprusi államfő, illetve az Észak-ciprusi Török Köztársaságit vezető Mustafa Akinci. A nyilvánosság kizárásával folyó megbeszélések egy hetes megszakítást követően folytatódnak az üdülőhelyen, Mont Pelerinben.

A megbeszélések fő témája továbbra is a török és görög rész közötti határszakasz meghatározása, amelyről várhatóan két napig egyezkednek. A cél az, hogy államszövetséget hozzanak létre, amelynek a görög és török rész is tagja lenne. Ehhez azonban módosítani kellene a jelenlegi határvonalon. Csakhogy a térségben 35 ezer török katona állomásozik, s a törököknek olyan területekről kellene lemondaniuk a görög fél számára, ahol jelenleg is török katonák teljesítenek szolgálatot. Akincinak jelentős engedményeket kellene tennie.

A ciprusi törökök lakosság ugyan a teljes lakosság ötödét teszik ki, ugyanakkor a jelenleg ellenőrzésük alatt álló terület 37 százalékáról kellene lemondaniuk. A ciprusi görögök ragaszkodnak a citromültetvényeiről ismert régióhoz, Morfuhoz, valamint a teljesen elnéptelenedett, inkább romhalmazra emlékeztető üdülővároshoz, a Famagusztához közeli Varosához. A görögök cserében lemondanának a Karpasz-félszigetről.

Amennyiben sikerrel járnának az ENSZ égisze alatt zajló tárgyalások, nemzetközi konferenciát rendeznének Ciprus újraegyesítéséről Görögország, Törökország, az egykori gyarmatosító Nagy-Britannia, az Európai Unió és az ENSZ részvételével. A megállapodást mindkét rész lakosságának népszavazáson is meg kell erősítenie, ami komoly akadályt jelenthet. Ciprus az 1974-es török katonai beavatkozás óta megosztott. A görög rész 2004 óta EU tag.

Norbert Hofer azt közölte, ha már 2015-ben elnök lett volna, akkor elbocsátotta volna a kormányt. A radikális Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke a Blick című lapnak adott interjújában azt közölte, hogy az akkori belügyminiszter, a néppárti Johanna Mikl-Leitner már akkor figyelmeztetett a menekültválság veszélyeire, arra, mennyi külföldi gyűlt össze a határnál. „S a kormány semmilyen intézkedést sem hozott” – állította. (Akkor még Werner Faymann töltötte be a kancellári tisztséget.)