Az nem derült ki, hogy egyúttal milyen feltételeket szabott Magyarországnak a paksi kapacitásfenntartó beruházás során. A Portfolio ezzel kapcsolatban kérdezte a bizottságot, amely válaszában kifejtette, döntésük azon alapult, hogy a magyar kormány kellőképpen megindokolta a "technikai kizárólagosság" rendelkezését, azaz, hogy miért az orosz félnek adta oda a Paks 2 projektet.
Egy másik kérdésre adott uniós válaszból az is kiderült, hogy Magyarország vállalta, hogy "a projekt egyéb (a reaktorbeszerzésen felüli - a szerk.) részeinek nagy részébe bevon alvállalkozókat, tiszteletben tartva a transzparenciát, az egyenlő bánásmódot és a diszkrimináció-mentességet, azaz a közbeszerzés alapelveit. Ez lehetővé teszi az EU-ban működő gazdasági szereplőknek, hogy benyújtsák ajánlataikat a tenderre és ez garantálja a fair és nyílt piaci versenyt."
A válaszban arányokról nem esik szó, azonban Lázár János a legutóbbi kormányinfón jelezte, a beruházási érték 55 százalékában a speciális berendezéseket kivéve az európai közbeszerzési normáknak veti alá magát Magyarország a 12,5 milliárd eurós beruházásnál.
A projekt indulása előtt azonban további akadályok tornyosulnak még, ugyanis a Reuters értesülése szerint a Bizottság az atomerőmű-építési államközi szerződéssel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárás megszüntetését azzal hagyta jóvá, hogy jelezte: továbbra is vizsgálja a projekt finanszírozását, miután az ilyen beruházás állami dotálása nem összeegyeztethető az unió vonatkozó energetikai szabályaival.
