Sir Oliver Letwin, aki korábban a konzervatív kabinet Brexit-ügyi illetékese volt, a BBC Radio4 szombati műsorában figyelmeztetett: May azt kockáztatja, hogy a legfelsőbb bíróság vétójogot ad a skót, és a walesi helyi kormányzatoknak a Brexit kérdésében.
Sir Edward Garnier volt helyettes államügyész szerint felesleges időhúzás és pénzpocsékolás a legfelsőbb bíróság elé vinni az ügyet, a vita folytatása ráadásul alkalmat ad arra is, hogy a bíróságokba vetett hitet megingassa. Hasonlóképpen nyilatkozott Dominic Grieve volt államügyész is, aki szerint a May-kormánynak nincs esélye nyerni az ügyben.
A londoni felsőbb bíróság november 3-án a May-kormány ellen ítélt, kijelentve, hogy a miniszterelnöknek nincs joga saját hatáskörben aktiválni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amely a nyári népszavazás után hivatalosan is megindítaná az EU-kilépési tárgyalások folyamatát. Theresa May akkor úgy nyilatkozott, azonnal megfellebbezi a döntést, s e héten Berlinben, Angela Merkel kancellárral tartott közös sajtótájékoztatóján szintén azt mondta, terveiben nincs változás, így legkésőbb jövő március végéig aktiválják az 50. cikkelyt. „Azt szeretném, ha a kilépés zökkenőmentes, rendezett folyamat lenne, s olyan megoldást találnánk, amely az Egyesült Királyság, s európai partnereink érdekét egyaránt szolgálja – nyilatkozta May.
A legfelsőbb bíróság a minap közölte: Skóciának és Walesnek is jogában áll részt venni a fellebbezési folyamatban, mindkét helyi kormányzat jogi illetékese kifejtheti véleményét, s ismertetheti a Brexitet érintő helyi törvényeket. A taláros testület december 5-én kezdi tárgyalni az ügyet, ha May addig nem vonja vissza a fellebbezést.
A tory parlamenti frakció 328 tagja közül hatvanan ugyanakkor nyílt levélben sürgették, hogy Nagy-Britannia vonuljon ki az EU egységes piacáról és a vámunióból is, mert „csak így lehet a nemzetközi szabadkereskedelem élharcosa”. A kemény Brexitet sürgető 60 honatya közül heten volt kormánytagok.
