A közleményben azt írták: adataikból megállapítható, hogy a sikeres árverés után történt ingatlan-birtokbaadások száma a legmagasabb, a második negyedévhez képest ezek száma jelentősen növekedett, 393-ről 527-re.
Ezzel szemben a lakásügyben hozott bírósági határozatok végrehajtásának száma a második negyedévhez képest jelentős mértékben csökkent, 400-ról 293-ra. Ezekben az ügyekben az eljárás alapja a lakás és más, nem lakás céljára szolgáló helyiség kiürítésére, átadására vagy használatára irányuló jogerős bírósági döntés, az ingatlant pedig az adós az önálló bírósági végrehajtóval egyeztetve, önként hagyja el.
Az MBVK megjegyezte azt is, hogy országos szinten is csekély számú a bírósági végrehajtáson kívül történő ingatlanértékesítés. Az ilyen ügyekben az önálló bírósági végrehajtó az ingatlant a felek kívánságára, az általuk meghatározott vevőnek és az általuk megállapított becsértéken értékesítheti. Az ilyen speciális esetekben ritkán következik be kilakoltatási eljárás. Az ilyen eljárások száma mindhárom negyedévben tíz alatti.
A kar ugyanakkor magasnak nevezte az önkényesen elfoglalt lakások kiürítésének számát, ez a második negyedévhez képest, 83-ról 87-re nőtt.
Jelentősen visszaesett ugyanakkor a Nemzeti Eszközkezelő (NET) kérelmére elrendelt kilakoltatások száma: az előző negyedévben történt 121-hez képest a harmadik negyedévben 92 ilyen történt.
Az MBVK megjegyezte: az otthonvédelmi akcióterv keretein belül életre hívott Nemzeti Eszközkezelő a jelzáloghitel-törlesztés miatt súlyosan eladósodott hiteladósok ingatlanját az állam javára megvásárolja, egyben biztosítja a bérleti jogviszony lehetőségét a korábbi adósnak. A NET kérelmére abban az esetben történik kilakoltatás, ha a bérleti szerződést az eszközkezelő részéről felmondják.
