A roma politikus hozzátette: valóban vannak tisztázandó kérdések és vitatott pályázatok, de ezeket nem a sajtóban, hanem a vizsgálatok során lehet feltárni és megnyugtató módon rendezni.
"Egy-egy vitás kérdéssel többéves, komoly szakmai munka társadalmi megítélését akarják romba dönteni" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy ehhez személyesen nem asszisztál. "Az a dolgom, hogy a cigányság felzárkóztatását segítsem, ez pedig sajtószereplésekkel még senkinek sem sikerült" - mondta.
Farkas Flórián arról is beszélt, hogy részt vett az OLAF meghallgatásán, amelyen több mint 50 kérdést tettek fel neki, és amelyekre részletes választ adott. Álláspontja szerint az OLAF által legvitatottabb "Híd a munkába világába" elnevezésű program kapcsán az európai csalás elleni hivatal vizsgálatának már nincs is jogalapja, tekintettel arra, hogy az EMMI visszafizetteti az önkormányzattal a felvett forrásokat, és mivel nem valósult meg a vállalt feltételekkel a program, kivezették a tagállami elszámolásból.
Emellett az OLAF még egy programot vizsgált, azonban elmarasztaló megállapítást egyik esetében sem tett - mutatott rá a roma politikus. Mint mondta, két, vitatott pályázati programról van szó, miközben a többtucatnyi sikeresről senki nem beszél. Farkas Flórián szerint hosszú évek folyamatos építkező munkájával sikerült hatékony és valós eredményeket produkáló roma felzárkóztatási programot felépíteniük. A kormány és az ORÖ közötti, 2011-es megállapodást követően Magyarország Európa legerőteljesebb szakmai, tudományos kutatási alapokon nyugvó és tényekre épülő felzárkózást segítő programját hajtja végre - mondta.
A program keretében 2011 és 2015 között 100 ezer fő foglalkoztatását vállalták, de közel 354 ezer fő foglalkoztatására került sor, a szociális, oktatási és gyermekjóléti programokba mintegy 450 ezer főt vontak be, olyan támogatási láncot alakítottak ki, amely a születéstől az egyetemi évekig segítséget biztosít a leginkább rászorulóknak.
A Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia középpontjában a foglalkoztathatóság javítása áll - részletezte a politikus, majd kifejtette: a roma népesség a magyar társadalom legalacsonyabb képzettségű és legszegényebb rétege.
Ez egy ördögi kör, hiszen a foglalkoztathatóság legnagyobb gátja az alacsony iskolai végzettség és a munkaerő-piacon hasznosítható szakértelem hiánya - tette hozzá.
Az érettségit vagy szakmát adó Útravaló Ösztöndíjprogram alprogramjaiban évente több mint 14 ezer hátrányos helyzetű tanuló vesz részt, akiknek legalább fele roma származású - mondta. Rámutatott: a roma fiatalok részarányát a felsőoktatásban a 2010-es évek elején mért fél százalékról 1,7 százalékra emelték, és először fordul elő a magyar közoktatás történetében, hogy a nemzetiségek kultúrája és a különböző társadalmi csoportok együttélésének kérdése is megjelenik a Nemzeti Alaptantervben.
A foglalkoztatási programokról szólva elmondta azt is, hogy kiterjesztették és sikeresen összekapcsolták a közfoglalkoztatással az európai szociálpolitikában is egyedinek számító szociális földprogramot, amely a mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élő hátrányos helyzetű, köztük nagy számban roma családok megélhetését segíti. 2011 óta a program keretében 1,3 milliárd forintot osztottak ki a rászorulóknak, amellyel eddig megközelítően 22 ezer családot értek el - mondta.
