Szentes Tamás ismertette a kórházi fertőzési adatokat. Emlékeztetett, hogy 2012-ben vezették be a tájékoztatási kötelezettséget; eszerint az egyes kórházak adatait előbb megyei, majd országos szinten összesítik. A tiszti főorvos javulónak mondta a magyarországi helyzetet. Közölte, háromféle kórházi fertőzést vizsgálnak, ezek közül egyben romlott a helyzet: a multirezisztens, tehát az antibiotikumoknak vagy más gyógyszereknek ellenálló kórokozók által okozott fertőzések száma növekedett.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy ez világtendencia, és hogy Magyarországon lassúbb a növekedés. A jövőben a legnagyobb kihívást és veszélyt éppen az antibiotikummal szemben ellenálló baktériumok okozzák. Szavai szerint ebben segíthet a helyes antibiotikum-használat, amelyet igyekeznek meghonosítani az ellátásban. A másik két fertőzéstípusban a véráramfertőzéseknél (szepszis) és a clostridium difficile-ben (ami az antibiotikum-használattal összefüggő hasmenések leggyakoribb kórokozója) jelentős javulást tudtak elérni, utóbbiban 15 százalékot meghaladó a csökkenés. Arról is beszélt, hogy a kórházi kézhigiénés rendszer fejlesztésére komoly erőfeszítéseket tesznek, ezek között említette, hogy csak az idén hat módszertani levelet adtak ki.
Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár arról beszélt, a kórházi fertőzésekkel könnyű az embereket riogatni, vagy azt politikai célokra felhasználni, de szeretné, ha inkább a veszélyekre való "reagálásra" kerülne a hangsúly. Az államtitkár is a túlzott antibiotikum-használat veszélyére figyelmeztetett. Képviselői kérdésekre válaszolva azt mondta, a fertőzési adatok intézményi szintű bontására egyelőre nem érett meg a helyzet, de egyetértett abban, hogy erre később át kell majd térni. Hangoztatta, Magyarország európai viszonylatban is büszke lehet a kórházi fertőzéseket megfigyelő, tájékoztató rendszerére.
A bizottsági ülésen elhangzottakat a szakemberek nagy része kincstári álláspontnak véli: a Népszavának nyilatkozva korábban elmondták, ma nem beszélhetünk jelentési fegyelemről, hiszen a valóságban a kórházak csak akkor jelentenek egy-egy fertőzést, amikor azt nem lehet elkerülni, mert például kénytelenek segítséget kérni a higiénikusoktól. Falus Ferenc korábbi országos tisztifőorvos úgy látja, ami az éves adatsorokban megjelenik, az csak a jégyhegy csúcsa, a valóságban a közreadott eseteknél nagyságrendekkel több fertőzés történik az intézményekben. Ezért is érthetetlen, miért mondja azt az államtitkár, hogy "a fertőzési adatok intézményi szintű bontására egyelőre nem érett meg a helyzet".
A "hivatalos" tájékoztatással szemben homlokegyenest más véleményen van Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, aki több hónapig önkéntesként dolgozott egy fővárosi kórházban, így a politikusok többségével ellentétben "alulnézetből" is tapasztalatokat szerzett az egészségügy aktuális és siralmas helyzetéről.
Tovább cenzúrázza az MTI a valóságot, és elhallgatja az ellenzéki véleményeket: NEM csökkent a kórházi fertőzések száma Magyarországon! Ma volt a parlamenti szakbizottságban a kórházi fertőzések helyzetéről szóló meghallgatás, amit több, mint 6 hónapja próbálok átverni a fideszes képviselőkön, akik eddig masszívan próbáltak ellenállni annak, hogy bármilyen adat napvilágot lásson, és kiderüljön: a magyar betegek továbbra is komoly veszélynek vannak kitéve a kórházakban. (...) Az egy dolog, hogy az MTI nem volt hajlandó egy szót sem leírni arról, amit ellenzéki képviselők mondtak a bizottságban, ráadásul még valótlanságokat is írt le a elhangzottak után. Nem igaz ugyanis, hogy az állami tisztifőorvos azt állította volna a meghallgatáson, hogy csökkent a kórházi fertőzések száma, sőt a kérdésemre meg is erősítette, hogy ez nincs így.
