Arról beszélt, hogy a kormány "valamiféle erőforrásnak" tekinti a diákokat, holott ők "nem valami kibányászható barnakőszén, bauxit, nem valami önkényesen felhasználható erőforrás". Azt is mondta, hogy szükség lenne egy különálló oktatásügyi minisztériumra, nem pedig egy működésképtelen, haldokló államtitkárságra. Amikor arról beszélt, hogy szerinte "dilettánsok hasraütés-szerűen" irányítják az oktatási rendszert, az Országos Diákparlament szakmai előkészítő bizottságának egyik tagja leszólította a színpadról. Ő korábban épp arról beszélt, hogy "a politikai döntéshozók maximálisan meghallgatják az országos diákparlament ajánlásait".
Ezután diákkal kihúzattatták a beszédéből a "személyeskedő" részeket, és csak így folytathatta felszólalását. A cenzúra miatt az ülésen nem, csak később mondhatta el, hogy szerinte tudatos népbutítás folyik, a jelenlegi oktatáspolitika lezülleszti a társadalmat, és hogy ha Klebelsberg Kunó tudná, mit művelnek a nevében, forogna a sírjában. Persze a cenzúrázott beszédben is maradt jócskán kritika: a diák beszélhetett a tankötelezettségi korhatár leszállításának veszélyeiről, a kísérleti tankönyvek hibáiról, a diákok túlterheltségéről. Az ülésen egyébként más diákfelszólalók is sérelmezték, hogy az előző, három éve összeült országos diákparlament óta semmi sem változott érdemben.