Nem tart attól a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke, hogy patikák működési engedélyét kell majd visszavonni, mert nem lesznek képesek megfelelni annak a 2017. január 1-jétől előírt kötelezettségnek, hogy a gyógyszertár többségi tulajdonosi hányadának gyógyszerész kezében kell lennie. Hankó Zoltán a Népszava kérdésére emlékeztetett rá, hogy egy júliusban megjelent kormányrendelet értelmében másfél százalékos kamattal tudnak hitelt felvenni azok a gyógyszerészek, akik csak ezzel a segítséggel tudják előteremteni a pénzt.
Elmondása szerint a korábbi hitelkonstrukció után nem volt nagy érdeklődés, a 3 százalékos kamatteher helyett inkább belső kölcsönökkel próbálták megoldani a patikusok, hogy megszerezzék a 2014. januárjától megkövetelt 25 százalékos tulajdoni arányt. A következő, jóval szigorúbb szabály hatályba lépéséhez közeledve ezért kellett jobb feltételeket kínálnia az államnak. A kamara érdeklődésére a hitelezést intéző bankok egyre nagyobb érdeklődésről számolnak be.
A Magyar Fejlesztési Bank forrásaira alapozva három nagybank és több kisebb takarékszövetkezet is bekapcsolódott a hitelezésbe, továbbá megemelték az igénybe vehető maximális hitelösszeget is az eddigi 60 millióról 150 millió forintra. Hankó Zoltán azt is megemlítette, hogy a humántárcával abban is megállapodtak, később is segítik a kedvezményes kamatozású hitelekkel azokat a gyógyszerészeket, akik a most elvárt 51 százalékos tulajdoni aránynál nagyobb részt akarnak szerezni. Az erről szóló törvénymódosítás a társadalombiztosítási salátatörvényben épp most vár parlamenti részletes vitára, majd elfogadásra.
A héten Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár is beszélt arról, hogy tudomása szerint a nyár óta felgyorsult a feltételek teljesítését rögzítő társasági szerződések benyújtása a működési engedélyeket kiadó Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez (OGYÉI). A kamarai elnök is hasonló tapasztalatokról számolt be, hozzátéve, hogy nagyon sok gyógyszertár tulajdonosai elkészítették ugyan a tulajdonrész átruházásról szóló dokumentumokat, de csak januárban küldik be a hivatalnak, hogy egyszerűsítsék az idei év zárását. A jogszabályok szerint a szerződéseknek január 31-ig kell megérkezniük az OGYÉI-be.
Magyarországon jelenleg 2300 patikának van működési engedélye, közülük hétszáz gyógyszertárnál még úgy indult az év, hogy nem érték el a kívánatos 51 százalékos tulajdonosi arányt. Hankó Zoltán mégis arra alapozza optimizmusát, hogy a lakossági ellátásban 1990-ben elindult teljes átalakulás a mostani lépéssel jogilag lezárul, s a folyamat úgy ment végbe, hogy az átmeneti pénzügyi gondok után növekvő forgalom mellett felszámolták a beszállítókkal szembeni eladósodást, és a kifizetett munkabérek tavaly már meghaladták a nemzetgazdasági átlagot. A kamara héten tartott évértékelőjén elhangzott, hogy a gyógyszertárak 2015-ös adózott eredménye 1,6 milliárddal volt több a 2006-osnál, s ezt 300-zal több patikával sikerült elérni. A veszteséges gyógyszertárak száma folyamatosan csökkent, 2010-ben még 500 ilyen patika volt, tavaly azonban már csak 176.
