MSZP: a kormány a szegények ellen küzd
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint a kormány nem a szegénység felszámolásáért küzd, hanem a szegények ellen, a népesség 44 százalékát érinti a szegénység problémája. A politikus az egyik legnagyobb kockázati tényezőnek nevezte a gyermekvállalást. Okolta a tankötelezettség leszállítását, amellyel sokan szorulnak ki az ellátásból, a veszélyeztetett gyermekek száma már mintegy 200 ezer. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára válaszában kétségbe vonta a szocialisták elkötelezettségét a szegénység felszámolásáért, míg a Fidesz-KDNP kormány egyik legnagyobb erényének nevezte, hogy "nem halat adott az embereknek, hanem megtanította őket halászni".
LMP: kudarc a kormány oktatáspolitikája
Ikotity István (LMP) az oktatás problémáira hívta fel a figyelmet, kudarcnak nevezve a kormány eddigi teljesítményét, amely az olcsó munkaerővel versenyeztette az országot. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ is kudarcot vallott, ahogy az a politika is, amelyik mindig spórolt az oktatáson. Fejezzék be a felsőoktatás szétverését! - szólította fel a kormányt. Rétvári Bence egy friss kimutatásra, az unió oktatási és képzési figyelőjére hívta fel a figyelmet, amely szerint a kormány törekvései a magyar oktatási-köznevelési rendszerben választ adnak a problémákra. Magyarországon az oktatás erősödik - jelentette ki.
Fidesz: a Jobbik egy táborba került Gyurcsány Ferenccel
Répássy Róbert (Fidesz) felidézte, hogy a népszavazáson a voksolók 98 százaléka fejezte ki egyet nem értését az unió migrációs politikájával szemben. Hozzátette: az, hogy az alaptörvény módosítását november 8-án az Országgyűlés baloldali pártjai - az MSZP és a DK független képviselői - elutasították, nem okozott meglepetést, az viszont igen, hogy a magát nemzetinek mondó Jobbik is ezt tette. Szerinte ezzel egy táborba került azzal a Gyurcsány Ferenccel, aki néhány éve még vízágyúkat vetett be ellenük. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára szerint az ellenzéki pártok nem tudták félretenni, hogy nekik az a jó, ami rossz a kormánynak.
Jobbik: a kormány nem akarja megszüntetni a letelepedési kötvényeket
Vona Gábor (Jobbik) szerint a kérdés az, az a hazaáruló, aki pénzért árulja a hazát letelepedési kötvény formájában, vagy, aki ezt szeretné megszüntetni. Úgy látja, a kormány nem akarja kivezetni a letelepedési bizniszt, mert ebből finanszírozzák azt "az aljas médiarendszert", ami a Jobbikot mocskolja. Megerősítette: szóról szóra beterjesztik az Orbán Viktor által javasolt alaptörvény-módosítást, egy plusz mondattal, ami a kötvények megszüntetését érinti. Dömötör Csaba szerint egyértelmű, hogy a Jobbik cserben hagyta az országot, most próbálja menteni a menthetőt, s üres jogászkodásba menekül. Azután föltette azt a rendkívül elegáns kérdést, miszerint:
Milyen érzés Gyurcsány Ferenccel egy akolban lenni, az MSZP-vel egy vályúból enni?
Majd jöttek a már nem napirend előtti kérdések
MSZP: a kormánynak kötelessége foglalkozni a hajléktalanok problémájával
Korózs Lajos (MSZP) arról beszélt, hogy egy hajléktalanokról szóló tudósításával a TV2 olyan mélységekbe zuhant, amire nem lehet szavakat találni. A hajléktalanság egy tragédia, és minden kormánynak kötelessége foglalkozni a problémával - mondta. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt válaszolta: tavaly nem volt olyan időpont, amikor többen akartak volna bekerülni hajléktalanszállásra, mint amennyi férőhely volt.
LMP: a kormány eltéríti az energiakorszerűsítésre szánt EU-s pénzeket
Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy egy alapos energiahatékonysági korszerűsítés akár 50 százalékkal is csökkentheti egy család rezsijét, a kormány azonban igyekszik eltéríteni az erre adható 90 milliárd forintos európai uniós támogatást, és azt inkább a dúsgazdag barátoknak adná. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyetértett az LMP-s képviselővel az ingatlanok energetikai korszerűsítésének fontosságában.
MSZP: a nők kedvezményes nyugdíjánál a gyermeknevelés idejét is vegyék figyelembe!
Gúr Nándor (MSZP) azt sürgette, hogy a gyermekneveléssel töltött teljes időt ismerjék el szolgálati időnek a nők kedvezményes nyugdíjba vonulása esetén. Rétvári Bence erre úgy reagált: Gúr Nándor a parlamenti szavazáskor nem támogatta a nők kedvezményes, 40 évnyi munka utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét.
Az LMP a tanodák finanszírozásáról érdeklődött
Ikotity István (LMP) arra volt kíváncsi, hogy szándékában áll-e a kormánynak a tanodák normatív finanszírozása. Az Emmi államtitkára azt felelte: a következő időszakban szeretnének minél több tanodának működési lehetőséget biztosítani.
MSZP: hová tűnnek a foglalkoztatási szövetkezetekre szánt milliárdok?
Teleki László (MSZP) azt a kérdést tette fel, hogy hová tűnnek a foglalkoztatási szövetkezetekre szánt milliárdok, amit Farkas Flóriánék tüntettek el az Országos Roma Önkormányzatban (ORÖ). Számon kérik-e a pénzherdálástaz ORÖ-n? Rétvári Bence államtitkár azt válaszolta: a nehéz helyzetű roma emberek segítése minden politikusnak felelőssége. Az ORÖ szóban forgó megszűnt szerződéséről úgy nyilatkozott: az önkormányzatnak részletekben kell visszafizetnie az összeget.
Majd jött a nehéztüzérség: Orbán Viktor miniszterelnököt vonták kérdőre:
Mikor váltja le posztjáról Rogán Antalt? - szegezte neki a kérdést Szél Bernadett, az LMP társelnöke.
Politikai blöffökkel, politikai bulvárral nem foglalkozom, politikai blöfftámadással sem, csak a kormányon belüli teljesítménnyel - így reagált Magyarország miniszterelnöke a kérdésre. Azt is mondta, az ellenzék valójában nem Rogánt, hanem őt és kormányát támadja. A meglehetősen morcos Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy a Rogán Antal elleni támadások csak megerősítették a pozícióját.
(Mindez vélhetőleg nem érte meglepetésként a képviselőket, ez a fajta dedós dac nem áll távol a kormányfőtől, emlékezetes bonmot-ja a felcsúti kisvasutat ért bírálatokra: (ha támadják) akkor meg kell hosszabbítani Bicskéig, és ha akkor is támadják, akkor meg Lovasberényig.)
Harangozó Tamás (MSZP) is Rogánról kérdezte a miniszterelnököt, szerinte a politikus neve összefonódott a hazudozással és a korrupcióval, a legvállalhatatlanabb akciója pedig a helikopterezés volt, a népszavazás napján. Meddig védi még ezt a fiút, minek kell még kiderülnie, hogy elhatárolódjon tőle, és leváltsa – kérdezte Harangozó. A válasz ugyanaz volt, mint fent: minden ellenzéki támadás csak erősíti Rogán Antalt.
MSZP: mikor foglalkoznak a valós problémákkal?
Varga László (MSZP) azt kérdezte a kormányfőtől, hogy mikor kíván rendet tenni a kormányban és a valós problémákkal foglalkozni. Négymillióan élnek a létminimum alatt, a kisvállalkozók boldogulása a kapcsolatrendszerüktől függ, az egészségügyben uniós forrás híján 19. századi állapotok vannak és problémák vannak az oktatásban - sorolta az ellenzéki politikus, aki szerint csak látszattárgyalások és látszatintézkedések vannak. Hozzátette: a társadalmat irritálják az urizáló politikusok, akiknek "egyik mintapéldánya" Rogán Antal.
Orbán Viktor miniszterelnök a magyar valóságra példaként hozta, hogy az MSZP fizetett aktivistákkal feltöltött "kamu éhségmenetet" tartott, amelynek vezetője egy dúsgazdag eurómilliomos volt. "Önök nyolc évig kormányoztak és tönkretették az országot" - fogalmazott a szocialistáknak címezve. A kormányfő kiemelte: ezzel szemben ma a minimálbér hat év alatt 51 százalékkal emelkedett, az átlagbérek 2010 és 2015 között 15,5 százalékkal emelkedtek, bővült a családi adókedvezmény, a munkanélküliség pedig 12-ről 5 szálalék alá csökkent.
LMP: meddig urizál még a jegybank?
Ikotity István (LMP) azt firtatta, mikor fejezi be az urizálást a Magyar Nemzeti Bank (MNB)? Elmondta, a szeptemberi jegybanki átlagkeresetek 23 százalékkal haladták meg a 2013 végi fizetéseket; a szeptemberi személyi jellegű ráfordítások elérték az 1,2 milliárd forintot. Közölte, a bérek felzárkóztatásában túllőttek a célon: a jegybanki foglalkoztatottak szeptember végi, havi bruttó 800 ezer forintos átlagbére 66 százalékkal magasabb a pénzügyi tevékenységet végzőkénél, akik "nemzetgazdasági csúcstartók".
Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiaci államtitkára arra hívta fel a figyelmet, a nemzeti bank a kormánytól függetlenül végzi tevékenységét, a fizetésekről a jegybank elnökét kell kérdezni. Kitért arra is, hogy 2010-16 között jóval 20 százalékkal emelkedtek a reálbérek az országban.
