Obama ma érkezik a görög fővárosba, s holnap utazik tovább Berlinbe. A megbeszélések középpontjában a siralmas görög pénzügyi helyzet áll majd. Közismert, hogy az ország súlyos adósságcsapdába került, a 315 milliárd euróra tehető az adósságállomány, amely a gazdasági teljesítmény 180 százaléka. Szakértők kizártnak tartják, hogy az ország képes lesz a saját lábára állni az adósság egy részének leírása nélkül. Bár az euróövezet pénzügyminisztereinek nagy része már nem is zárkózna el a könnyítésektől, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter – már a jövő szeptemberi német választásra is gondolva – köti az ebet a karóhoz.
Athén emiatt is vár sokat az amerikai elnök látogatásától. A görög média szerint ha Obama kiáll az adósság elengedése mellett, az nem egy egyszerű kijelentés, hanem politikai nyomást is jelent. Az athéni lapok azt is kiemelték, hogy az elnököt elkíséri Görögországba és Németországba pénzügyminisztere, Jack Lew, aki elődjéhez, Timothy Geitnerhez hasonlóan többször is kiállt az adósságállomány egy részének leírása mellett. Csak az utóbbi időben két ilyen nyilatkozatot is tett: júliusban, Athénban, amikor Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnökkel és pénzügyminiszterével, Euklid Cakalotosszal tárgyalt, valamint októberben, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) éves közgyűlésén. Akkor Washingtonban azt mondta, a megoldásnak magában kell foglalnia az adósság leírását is. A görög kormányszóvivő múlt pénteken megerősítette, hogy ez a téma is szóba kerül majd.
Csakhogy hiába bátorítja majd vendéglátóit az amerikai elnök, mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet rá, sok beleszólása valójában nincs abba, hogy mi legyen a görög adóssággal. S azt már Washingtonnak korábban is meg kellett tapasztalnia, hogy az adósság elengedéséről szóló nyilatkozatok nem hatották meg a berlini pénzügyi tárcavezetőt. A Kathimerini című jobboldali lap szerint ebben a kérdésben Görögország hajlamos túlbecsülni Obama elnök, illetve más amerikai politikusok szerepét.
A hazájában mind nagyobb népszerűtlenségnek örvendő Alekszisz Ciprasz görög kormányfő ezért aligha kovácsolhat politikai tőkét Barack Obama látogatásából. Már csak azért sem, mert már nem is az a fő kérdés, mit mond Obama, hanem az, hogyan vélekedik az egész kérdésről Trump. A megválasztott republikánus elnök nem sok szót vesztegetett a görög ügyekre, 2012-ben a Twitteren még azt írta, hogy Athénnak le kell mondania az euróról, s vissza kell hoznia a drachmát. Ez aligha cseng jól a görög politikai élet szereplőinek fülében. Igaz, nem is veszik annyira komolyan ezt a megjegyzését abból kiindulva: más, ha valaki ellenzékben van, s más, ha kormányra kerül. A hitelkérdésben 180 fokos fordulatot vett kormánypárt, a Sziriza sokat tudna mesélni erről…
Nyilvánvalóan szó esik a menekültkérdésről is Barack Obama nagyívűre tervezett athéni beszédében. Jelenleg 62 ezer menekült tartózkodik az ország területén, számuk azonban folyamatosan nő. Eredetileg azt tervezték, hogy Obama Ciprasszal a „menekültek szigetére”, Leszboszra is ellátogat, ezt a programot azonban törölték, mert nem tudták szavatolni az amerikai elnök biztonságát. Athénban riadalmat keltett múlt héten a francia nagykövetség elleni gránáttámadás is. Biztonsági okokból Obama nem a Pnix dombján mondja el beszédét, hanem egy kongresszusi központban.