- Nagyot emelne a béreken a kormány

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) tegnap ismertette a kabinet jövő évre szóló béremelési javaslatát, amivel mindenkit meglepett. A minimálbér összege jövőre 15 százalékkal, a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) összegét pedig 25 százalékkal emelkedne a kormány javaslata szerint. 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a szakmunkás minimálbér pedig 12 százalékkal nőne. A munkáltatói járulékteher jövőre 4 százalékponttal csökkenne, amit 2018-ban egy újabb 2 százalékos mérséklés követne, majd a következő négy éven át 2-2 százalékot vágnának a járulékokon, ha és amennyiben a reálbérek növekedése ezekben az években eléri a 6 százalékot. Ez jelentősen csökkentené a közterheket és azt az adóéket, amiben Magyarországnak a környező országokkal szemben jelentős versenyhátránya van - emelte ki a miniszter a tanácskozás követő tájékoztatón. A napokban folytatódik az egyeztetés a partnerek között és a kormány reményei szerint ezek végén egy hat évre szóló megállapodás jöhet létre.

A kormány béremelési javaslata abból indul ki, hogy az elmúlt évek bérnövekedési tendenciáinak folytatódnia kell, a gazdaság állapota lehetővé teszi, hogy bátrabban tervezzünk, a 3 százalékos növekedés feltétele adott, az államháztartás stabil - hangsúlyozta Varga Mihály. A miniszter úgy vélte, hogy a bérnövekedés mértéke a következő hat évben reálértéken elérhetné a 40 százalékot is, ami a gazdaság teljesítőképességét még nem veszélyeztethetné. A járulékcsökkentési tervektől azt várják, hogy azok a béremelések következő ciklusaival összekötve további a hatékonyság és versenyképesség javulással járnak.

A szakszervezetek kedvezően fogadták a kormány ajánlatát, ami a minimálbért tekintve majd öt százalékkal felülmúlta az övékét. Így már belátható időn belül teljesülhet az a több éve hangoztatott vágy, hogy a nettó minimálbér elérje a létminimum összegét. A szakszervezeti javaslatot (10,4 , illetve 16,3 százalék) meghaladják a kormány számai. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASSZ) elnöke úgy látja kétéves harcuk célba érhet, mert már a kormány is úgy látja, hogy egy ekkora emelés benne van a gazdaságban.

A kormány ajánlata biztató kezdet a megállapodásra, ám a munkáltatók még tárgyalni akarnak a mértékekről mert sokallják azokat. A megállapodás irányába mutat, hogy a miniszter azt mondta van még mozgástere, és a most ismertetett javaslat nem borítja fel a költségvetés egyensúlyát - tette hozzá Kordás. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzet kialakulásában nagy szerepe volt az elmúlt időszak – 10-15 év - elmaradt béremeléseinek is. A kormány a hat éves megállapodás ígéretével érkezett, viszont ha lesz is ilyen, abból csak a következő kormány belépéséig megvalósuló vehető készpénznek, a későbbi teljesítés kényszere nem köti az új kabinetet - mondta Kordás László.

A tanácskozáson jelenlévő Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke álláspontja is az volt, hogy a hatékonyság és versenyképesség növelésének egyik eszköze a béremelés lehet, mert ilyenkor a vállalkozások rákényszerülnek arra, hogy nem az olcsó munkaerővel terveznek növekedést, hanem versenyképesebb módon állítják elő a termékeket, és ez jó hatással lehet a termelékenységre és hatékonyságra is. A munkáltatók járulékcsökkentésből eredő megtakarításukat a munkaerő megtartásra, újak toborzására használhatják.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) nem volt teljesen elégedett az egyeztetés eredményével. A megállapodás több éves futamidejét, a kiszámíthatóságot Rolek Ferenc, a szövetség alelnöke is üdvözölte, hozzátéve, hogy fontosnak tartják a munkaerőhiány enyhítését, vagy legalább az elvándorlás megállítását. Azzal sem vitatkoztak a munkaadók, hogy jelentős béremelésre van szükség, természetesen a minimálbért és a garantált szakmai bérminimumot is beleértve.

Ugyanakkor a szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerőhiány nem elsősorban a minimálbéres, illetve a garantált szakmai bérminimumos kategóriákban a legsúlyosabb. Leginkább a jól képzett szakmunkásból, mérnökből, informatikusból van kevés. Ezekben a munkakörökben is béremelési kényszer van - jelezte Rolek Ferenc. Így a béremelések összességében nagyon jelentős terhet rónak a munkáltatókra.

A munkaadói oldal a béremelések mértékéről további tárgyalásokat javasolt. Különösen a 2017-re ajánlott minimálbér és kötelező bérminimum arányok tűnnek magasnak, főleg a hazai kis és közepes vállalkozások (kkv) számára nehezen tarthatók ezek a százalékok.

A munkaadói oldal ezenkívül a jelenlegi kedvező költségvetési helyzetre hivatkozva nagyobb állami tehervállalást szorgalmaz. A béremelések mellett pedig elsősorban a magyar cégek versenyképességének növelésére, a hatékonyság javítására, az automatizálásra kell fektetni a hangsúlyt.

Jövőre a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a minimálbér 10 és a kötelező bérminimum 20 százalékos emelését tartja elfogadhatónak. A munkáltatókat terhelő járulékcsökkentés menetrendjét is átírnák. A további béremeléseket a gazdaság teljesítőképességétől tennék függővé. A kormány 2017-ben 4, majd további 5 év alatt évente 2 százalékos járulékcsökkentési tervével szemben a munkaadói oldal 3 éves járulékcsökkentési programot vázolt fel, amelynek első lépcsőjében jövőre 5 százalékponttal, majd 2018-19-ben egyaránt 2,5 százalékponttal faragnák le a munkáltatók járulékbefizetési kötelezettségét - nyilatkozta a Népszavának Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára.

Becslések szerint a munkaadói oldal javaslata 2017-ben nagyjából 500 milliárd forintos léket vágna a költségvetésen. A jelentős bérkiáramlás azonban a VOSZ főtitkára szerint egyebek mellett a bővülő fogyasztás révén, az áfabevételek növelése, illetve a magasabb szja befizetésekkel jelentős részben vissza is folyna az államkasszába.

A munkaadók mindenképpen szeretnék látni a kormányzati háttérszámításokat és elegendő időt is kérnek a testületeknek az adatok elemzéséhez és a javaslatok elkészítéséhez. Nagyon fontosnak tartják, hogy a közfoglalkoztatás bérei viszont ne emelkedjenek és nőjön a távolság a közmunka és a minimálbér között. Azt Dávid Ferenc is megerősítette, hogy az alsó fizetési kategóriák emelését követnie kell a kvalifikáltabb munkaerő béremelésének. Szerinte a nagy munkaerőhiánnyal küszködő ágazatokban a munkaadók továbbadják a járulékcsökkentést, de sok vállalkozó a felszabaduló forrásból új munkahelyeket teremthet, vagy technikai, technológiai fejlesztéseket végezhet.

A gazdasági tárca már hétfőn írásban átadja a szociális partnereknek háttérszámítások, és kezdődnek az újabb egyeztetések, amelyek eredményének a parlament előtt levő adótörvényekbe is bele kellene kerülniük, hogy a döntések jövőre hatályba lépjenek.