Őrizetbe vették Szevasztopolban az ukrán védelmi minisztérium egy diverzánscsoportját, amely a Krím félszigeten katonai és a félsziget létfenntartását szolgáló objektumokat készült megtámadni – közölte szerdán az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB). A közlemény szerint a diverzánscsoport az ukrán védelmi minisztérium felderítési főosztálya alá tartozik, a letartóztatottaktól nagy erejű robbanószerkezeteket, fegyvereket és lőszert, valamint különleges kommunikációs eszközöket és más tárgyi bizonyítékokat foglaltak le.
Vizsgálat indul az ügyben, az FSZB kezdeményezte, hogy az elfogott személyeket két hónapra helyezzék letartóztatásba, és ügyükben zárt tárgyalást tartsanak.
Kijev azonnal cáfolt. Andrij Liszenko, a kelet-ukrajnai „terrorellenes hadművelet” (ATO) parancsnokságának szóvivője szerint az orosz FSZB egyszerűen “hazugsággyárrá” változott. Liszenkó úgy fogalmazott, hogy a bejelentés nem más, mint egy szemenszedett hazugság, amelynek az a célja, hogy az orosz titkosszolgálatok hatékonyságát bizonyítsa, lejáratva eközben az ukrán fegyveres erőket.
A bejelentéssel agresszor államnak próbálják beállítani Ukrajnát, megtévesztve az orosz lakosság és a nemzetközi közösséget.“Ukrajna békés ország, amely pusztán a saját területét védi. Valójában egyetlen ukránt sem vettek őrizetbe az orosz titkosszolgálatok, különösen felderítőt nem” – szögezte le a szóvivő. Liszenkó emlékeztetett, hogy nem ez az első ukrán diverzióról szóló moszkvai bejelentés, de az információ egyetlenegyszer sem bizonyult valósnak.
Az FSZB legutóbb augusztus 10-én tett bejelentést arról, hogy ukrán katonai diverzánsakciókat, „terrortámadásokat” akadályozott meg a Krím félszigeten. Akkor maga Vlagyimir Putyin elnök is megszólalt az ügyben, azt állítva, hogy Ukrajna a béke helyett a terror eszközét választotta és jelezte, ilyen körülmények között szerinte nincs értelme újabb normandiai csúcstalálkozónak. (A normandiai négyek – Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök, Vlagyimir Putyin és Petro Porosenko ukrán elnök – a minszki békefolyamat tető alá hozói és garantálói.)
Október 19-én azonban a német diplomácia sürgetésére Berlinben mégis létrejött a négyes csúcstalálkozó, amely ugyan konkrét eredményt nem tudott felmutatni, de az egyre inkább befagyni látszó kelet-ukrajnai konfliktusban már az is előrelépésnek számít, hogy egy asztalhoz ült ismét az orosz és az ukrán elnök. Berlinben arról állapodtak meg, hogy november végéig a normandiai négyek külügyminiszterei kidolgozzák a minszki tűzszüneti megállapodások végrehajtásának “útitervét”.
A 2015 februárjában, a fehérorosz fővárosban aláírt dokumentum ugyan tartalmaz konkrét menetrendet, határidőket, de azt mindeddig a felek egyike sem tartotta tiszteletben, a békefolyamat holtpontról való kimozdítása érdekében legalábbis egy új menetrendre lenne szükség, hiszen a német-francia diplomácia által kikényszerített tűzszüneti megállapodás tartalmával egyik fél sem elégedett.
November vége vészesen közeleg, de egyelőre még egyetlen hír sem látott napvilágot arról, hogy bármiféle előrelépés történt volna az „útiterv” tekintetében.
