Legalább 25 nagyvárosban, s számos kisebb településen tartottak megmozdulásokat, éjszakai virrasztásokat, tiltakozva a milliárdos megválasztása ellen. New Yorkban a Trump-torony, a megválasztott amerikai elnök rezidenciája előtt gyülekeztek a tüntetők, mintegy ötezren lehettek a becslések szerint. „Nem a mi elnökünk!” „New York gyűlöli Trumpot!” – feliratokkal tiltakoztak. A környező utcákat le kellett zárni, s hatalmas volt a rendőri készültség. Több híresség, köztük Lady Gaga is a tüntetők között volt. A new york-i rendőrség 65 embert őrizetbe vett rendbontás miatt.
Washington DC-ben, a fővárosban a milliárdos nemrégiben átadott új szállodája, az Old Post Office épületében nyitott Trump International előtt gyülekeztek. „Nem Trumpra, nem a Ku Klux Klánra, nem a fasiszta Amerikára!” – ott ezt skandálták.
Tüntettek a chicagói Trump-torony előtt is, szivárványos zászlók is láthatóak voltak a tömegben a beszámolók szerint. A tiltakozók felvonulása nyomán le kellett zárni a Michigan-tó partján futó gyorsforgalmi utat, a Lake Shore Drive-ot. A CNN-nek az egyik felvonuló azt mondta: „Nem hiszem el, hogy ma a polgárjogok védelmében kell utcára vonulnunk!”
Los Angelesben mintegy 200 tüntető hatalmas Trump-képmást égetett a Városháza előtt, s a tiltakozó felvonulók megbénították az egyik legforgalmasabb utat, a 101-es autópályát. A Los Angeles-i rendőrség és a kaliforniai autópálya-rendőrség emberei nyugalomra szólítottak fel, s levezették az autópályáról a tüntetőket. Később 13 embert őrizetbe vettek.
Tüntettek a nagy egyetemi központokban, s mindazokban a „kék” államokban, amelyek Hillary Clinton elnökké választására szavaztak, de tüntetések voltak republikánus többségű államokban is. Az embereken eluralkodik a csalódottság, a düh, a bizonytalanság, s egyre inkább a félelem is. Sokan családjukat, hozzátartozóikat féltik a kiszámíthatatlan Trump-elnökség következményeitől. Szoronganak az illegális bevándorlók, az amerikai muszlim kisebbséghez tartozók, s mindazok, akiket a milliárdos kampánya során megfenyegetett.
Bírálják az elektori rendszert
A felháborodást növeli, hogy kiderült, megismétlődött a 2000. évi helyzet (a floridai újraszámlálási komédia nélkül), amikor a vesztes demokrata Al Gore több szavazatot kapott, mint a republikánus George W. Bush, akit Florida 29 elektora, s a legfelsőbb bírósági döntés segített a győzelemhez. Ezúttal is hasonló a helyzet: Donald Trump az elektori kollégiumban szerzett többséget, az amerikaiak többsége nem rá szavazott. Az amerikai alapító atyák által kidolgozott, a fékek és ellensúlyok rendszeréhez tartozó, a 12. alkotmánymódosítással kiegészített választási konstrukciót egyébként régóta bírálják.
Maga Trump 2012-ben egyenesen „katasztrofálisnak” nevezte a rendszert, amelynek most a győzelmét köszönheti. Az amerikaiak első körben elektorokat választanak, két állam kivételével „a győztes mindent visz” elv alapján, majd az elektorok választják meg az elnököt. Ez jövő január 6-án történik majd meg, akkor nyilvánítják hivatalosan is az elnökválasztás győztesévé Trumpot, aki január 20-án teszi le az esküt.
Trump szerdán nem állt nyilvánosság elé, a Trump-toronyban tanácskozott az átmenetet előkészítő csapatával, odahaza volt, miközben kinn tüntettek. Még Twitteren sem küldte szokásos üzeneteit, úgy látszik, nem kapta vissza a kampány zárónapjaiban elvett mobilját.
Obama-Trump-találkozó
Csütörtökön tartották a jelenlegi és a megválasztott elnök első személyes találkozóját a Fehér Ház Ovális Irodájában. Barack Obama és Donald Trump között még soha nem volt érdemi találkozó, az első afrikai-amerikai elnök neheztelt amiatt, hogy Trump évekig kétségbe vonta elnöksége legitimitását azzal, hogy megkérdőjelezte Hawaiin kiadott születési bizonyítványának hitelességét.
Obama teljes erőbedobással kampányolt Hillary Clinton mellett, s nem fukarkodott Trump bírálatával. A 44. elnök ugyanakkor azt is eltökélte, hogy biztosítja a békés hatalomváltást, s a hagyományok szellemében szervezték meg a találkozót.
Obama és Trump is rövid közleményt olvastak fel, nem válaszoltak kérdésekre. A hivatalban lévő elnök szerint kiváló megbeszélés volt, szervezési, kül- és belpolitikai kérdésekről beszéltek. A 44. elnök közölte: első számú prioritása a zökkenőmentes átmenet biztosítása. Örömét fejezte ki, hogy Trump kész együtt dolgozni ennek érdekében.
Donald Trump nyilatkozatában elmondta, hogy tiszteli Obamát, akit remek embernek tart. Elmondta, hogy a találkozót 10 percesre tervezték, másfél órát tartott. Várakozással tekint az együttműködés elé, reméli, hogy sikeresen tudnak együtt dolgozni. Michelle Obama közben Trump feleségét, Melania Trumpot fogadta a fehérházi magánrezidencián.
Obama Hillary Clinton győzelmétől elnöksége vívmányainak továbbvitelét remélte, Donald Trump ugyanakkor épp e vívmányok mielőbbi felszámolásának ígéretével kampányolt. Josh Earnest elnöki szóvivő a megbeszélés előtt azt mondta: Obama az elnökváltás utáni folytonosság szükségességéről készült beszélni Trumpnak. A milliárdos prioritásai között Obama egészségügyi reformjának visszavonása, a szabadkereskedelmi tárgyalások leállítása, az illegális bevándorlók helyzetét könnyítő intézkedések visszafordítása egyaránt szerepelt. Számos dolgot elnöksége első száz napjában végre akar hajtani.
Szervezik az átmenetet
Folyik a találgatás, hogy kik lehetnek a jövendő Trump-kormányzat kulcsemberei. Egyet biztosan tudni, a megválasztott elnök legbizalmasabb tanácsadója az elsőszülött lánya, s Ivanka Trump férje, Jared Kushner, akik kampányának „szürke eminenciásaiként” eddig is a legjelentősebb befolyást gyakorolták a milliárdosra.
Trump jövendő kormányzatában a találgatások szerint elsősorban azok a (levitézlett) republikánus politikusok kaphatnak helyet, akik – a Republikánus Párt mérsékelt szárnyának elhatárolódása ellenére kitartottak Trump mellett és végülis győzelemre segítették kampányát. Komoly dilemmát okoz, hogy hajlandók lesznek-e kormányzati feladatot vállalni a Bush-adminisztráció egykori ászai, különösen azt követően, hogy mindkét volt Bush-elnök elhatárolódott Donald Trumptól. Egy bizonyos, mivel távoznak a demokraták, s republikánus adminisztráció jön, sok ezer állást kell betölteni, jórészt a konzervatív háttérintézetekben nyolc éve parkolópályán lévő szakértők, politikusok közül válogatva.
A háttérben már eddig is dolgozott az átmenetet szervező stáb, Chris Christie, a korán kiesett republikánus elnökaspiráns, New Jersey állam kormányzója vezetésével. A Romney-csapatban 2012-ben hasonló feladattal megbízott William Haggerty, illetve Cristie régi tanácsadója, Rich Bagger segítette ezt a munkát. Ami persze nem jelenti azt, hogy az öntörvényű milliárdos egy tollvonással nem húzza majd át eddig kiötlött javaslataikat. Michael O. Leawitt, Utah volt kormányzója, korábbi egészségügyi miniszter is adott tanácsokat.
Trump fehérházi személyzeti főnöki posztjára két jelöltet is esélyesnek tartanak, az egyik Reince Priebus, a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) eddigi vezetője, aki Paul Ryan házelnöknél határozottabban kitartott a milliárdos mellett. Szóba jön még a kampány során leváltott első kampányfőnök, Corey Lewandowski neve is, mindketten ott voltak a Washington Post értesülései szerint a Trump-toronyban szerdán tartott stratégiai megbeszélésen.
Alighanem fontos fehérházi állást kap Trump utolsó, s legsikeresebb kampányfőnöke, a négygyerekes Kellyanne Conway is, aki elődeinél sikeresebben tudta kordában tartani Trump indulati kitöréseit.
Az amerikai média feltételezései szerint a jövendő kormánylistán szerepelhet Newt Gingrich, a volt házelnök a külügy tárca egyik fő várományosa. A 73 éves Gingrich volt az 1994-es „republikánus forradalom” atyja, 1995-1999 között állt a képviselőház élén, 2011-ben sikertelenül próbálkozott indulni a republikánus elnökjelöltségért. A külügyminiszteri posztra szóba jött még a 64 éves Bob Corker, a szenátus külügy bizottságának jelenlegi elnöke, s John Bolton, a keményvonalas volt ENSZ-nagykövet, Bush egykori „neokonzervatív” nemzetbiztonsági csapatának oszlopos tagja.
Trump védelmi minisztere az alabamai Jeff Sessions szenátor lehet, vagy George W. Bush második nemzetbiztonsági tanácsadója, Stephen Hadley, aki a külügyminiszterré kinevezett Condoleezza Rice-tól vette át a posztot.
A Trump-kampányban frontemberré vált Rudy Giulianit, New York volt polgármesterét az igazságügyi miniszteri poszttal jutalmazhatja meg a milliárdos, már csak azért is gondolnak rá, mert New York városának főügyésze volt korábban, s polgármesterként fő vívmányának a Nagy Alma kitakarítását, a bűnözés, hajléktalanok elleni kemény fellépést tartották. Giuliani szenátori, elnöki ambíciókat is dédelgetett korábban.
Az 54 éves Cristie jövője a legproblémásabb, jelölhetnék a kereskedelmi miniszteri posztra, de számos más tárca élére is, csakhogy kísérti őt a saját államában, New Jerseyben évek óta húzódó botrány, amely miatt két munkatársára akár 20 év börtön is várhat. (Lezártak egy forgalmas hidat, hogy megbüntessenek egy a kormányzóval szembefordult polgármestert.) Hírek szerint Christie emiatt nem jött szóba alelnökjelöltként, s mivel a szenátusi jóváhagyást nem biztosan kapná meg, miniszteri posztja is kétséges.
Trump hívei bizonyára meglepődnek majd, hogy mennyire konvencionálisnak ígérkezik a jövendő adminisztráció. A pénzügyminiszteri posztra például egy volt Wall Street-i bankárt, a korábban a Goldman Sachs-nál működött, azóta producerként, nagy adományozóként ismert Steven Mnuchint szánja Trump a pénzügyminiszteri posztra. Mnuchin volt a milliárdos kampányának pénzügyi igazgatója. Forrest Lucas, egy nagy olajipari cég, a Lucas Oil 74 éves alapítója belügyminiszter lehet, de tetszene a post Trump fiának, Donald juniornak is.
A Politico úgy értesült, még Sarah Palin, John McCain egykori alelnökjelöltje is szeretné a belügyi tárcát, ami, tekintettel a teapárti aktivistává lett volt alaszkai kormányzónő hiányos felkészültségére, inkább rossz viccnek tűnik.