Határozottan tiltakozott Demján Sándor az ellen, hogy a kereskedelemben havi két szabad hétvégét kelljen kiadni. A szándék mögött a multinacionális cégek törekvéseit vélte felfedezni a VOSZ elnöke. Véleménye szerint, ha ez megvalósulna, akkor a kisboltok ezreit, tízezreit lennének kénytelenek bezárni a tulajdonosok, mivel a jelenlegi feltételek mellett a kiesők miatt szükséges pluszmunkaerő költségét képtelenek lennének kigazdálkodni. Aki ilyesmit kitalált azt el kellene kergetni, mert ez a hozzá nem értés diadala - fűzte hozzá a nagyvállalkozó. Erre reagálva Varga Mihály kifejtette, hogy a kormány a vasárnapi boltbezárás kérdését megvitatta és rendezte, miután kiderült, hogy sokan ragaszkodnak a hétvégi vásárlási lehetőségekhez, szokásokhoz.
Magyarországon tizenkettedik alkalommal rendezték meg az Európai Kereskedelem Napját, amelyet az Európai Parlament mellé rendelt kiskereskedelmi lobbiszervezet, a brüsszeli székhelyű EuroCommerce hívott életre. Nálunk a kereskedelem a gazdaság egyik legerősebb pillére, ezért a bérigénye is kiemelkedő jelentőségű, hiszen 554 ezren dolgoznak az ágazatban, ebből 376 ezren a kiskereskedelemben. A GDP növekedéséhez a végső fogyasztás 2,8 százalékponttal járult hozzá. (A magyar kiskereskedelmi forgalom - szeptembert is beleértve - 39. hónapja megszakítás nélkül növekszik, az Európai Unió 3,5 százalékos éves növekedési átlagát meghaladva 3,8 százalékos bővülést ért el.)
Ugyanakkor Demján Sándor is utalt arra, hogy a kétségtelenül pozitív gazdasági tendenciák ellenére a kiskereskedelemben nyomasztó a munkaerőhiány, annak ellenére, hogy 2016 júniusára az előző évi 149 ezerről 159 ezer forintra emelkedett a bruttó átlagkereset. Azonban az átlagok - mint mindig - elfedik az ágazaton belüli jelentős különbségeket. Elég csak arra gondolni, hogy egy hentes átlagosan 137 ezer forintot keres, szemben egy illatszerbolti eladó 192 ezer forintjával. De még ez a bér is eltörpül néhány nagy áruház 300 ezer forintos ajánlatától. De a földrajzi különbségek miatt is jelentős bérkülönbségek alakulhatnak ki, amelyek meghaladhatják akár a havi 50 ezer forintos mértéket is. A kereskedelmi vállalatok ugyan béremelésre kényszerülnek a munkaerőhiány miatt, de az áremelést ennek ellenére igyekeznek elkerülni, az éles piaci verseny miatt.
A növekvő bérterheket igyekeznek más költségek lefaragásával ellensúlyozni. Ezt bizonyítja, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint - 12 hónapra visszatekintve - az élelmiszerárak 0,4, a dohány termékeké és a szeszes italoké 2,0, a ruházati cikkeké pedig mindössze 0,5 százalékkal emelkedtek. A kényszerűen visszafogott árak elsősorban a kisebb boltok számára jelenthetnek jelentős kihívást, ugyanis csak nagyobb mértékű béremeléssel tudnak szakképzett munkaerőhöz jutni, enélkül pedig nem lesz alkalmazottjuk. A nagy áruházak eddig képesek voltak kezelni a munkaerőhiányt, nemrégiben azonban ezeknél is változott a helyzet, több üzletlánc két számjegyű százalékos béremelésre kényszerült. A nehezedő feltételek ellenére a kiskereskedelem rekordbevétellel zárhatja ezt az évet - mondta Demján Sándor, s mindez a jövedelmezőség növekedése mellett történik, ami megalapozhatja a béremelést.
Demján Sándor megfogalmazta azt is, hogy nálunk a munka hatékonysága általában nem megfelelő. Ezért azt javasolta, hogy a béremeléseket szelektíven hajtsák végre, ott adjanak többet, ahol magasabb a termelékenység. Varga Mihály erre reagálva elmondta: a ledolgozott munkaórát kellene hatékonyabbá tenni, és ezt a kormány egyebek közt járulékcsökkentéssel tudja támogatni. Demján Sándor szerint a magyar gazdaság felzárkózásához a 320-330 forintos euró árfolyam felelne meg. A nemzetgazdasági miniszter a VOSZ elnökének megjegyzésére azt mondta, hogy a kormány nem tudja tartósan eltéríteni a forint árfolyamát a piacitól, például a felminősítésnek jótékony, forinterősítő hatása volt.
Holnap kezdődnek a béregyeztetések
Varga Mihály jelezte: holnap elkezdődik az egyeztetés a munkaadók és munkavállalók képviselőivel a következő évek béremeléseinek feltételeiről. Hangsúlyozta: a partnerekkel beszélni kell a minimálbér emelése mellett a vállalkozói terhek mérsékléséről, a járulékcsökkentés lehetőségéről, a béremelések üteméről. Elmondta, hogy korábban sosem látott, 57,3 milliárd forint többlet alakult ki a költségvetésben az első tíz hónapban, miután októberben 59,7 milliárd forint szufficittel zárt az államháztartás központi alrendszere.
Varga Mihály beszámolt arról is, hogy a költségvetés jobb helyzete miatt gazdaságösztönző lépéseket javasol a kormánynak, többek között azt, hogy hajtsanak végre tőkeemelést az Eximbanknál, hogy a hitelezési aktivitását növelni tudja. Emeljék meg a Modern városok program keretét 30 milliárd forinttal, ebből autóutak és más beruházások épülhetnek. 60 milliárd forint plusztámogatást adnának az ipari parkok létesítéséhez az önkormányzatoknak, és bővítenék a banki hitelek mögé állítható garanciaeszközöket is.
Kiss Mónika, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint az államháztartásban jelenleg tapasztalható pozitív folyamatok várhatóan kitartanak az év végéig, mivel az Európai Bizottság és a magyar kormány között született megegyezésnek megfelelően (például az úgynevezett aszfaltügyben) a novemberi egyenlegben további jelentős összegű bevételek jelennek meg.