Ez részben az üzemanyagok áremelkedésével magyarázható, ami a jövedékiadó-számítás változása miatt jelentősen, az előző hónaphoz képest 3,9 százalékkal nőtt. Emellett a dohánytermékek és a szeszes italok is drágultak októberben, ami szintén felfelé húzta az inflációt és szintén áremelkedés volt tapasztalható a szolgáltatásoknál. Mindhárom említett csoportban az átlag feletti 1,5-2 százalékos áremelkedés ment végbe éves szinten - mondta el Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A ruháknál és az élelmiszereknél mérsékelt, 0,5, illetve 0,4 százalékos volt a drágulás, a tartós fogyasztási cikkek pedig olcsóbbak lettek 0,5 százalékkal.
A szakember azt is elmondta, hogy a szolgáltatások áremelkedésén látszik a lakossági fogyasztás élénkülése. Emellett a bérek emelkedése is megjelenik az inflációs adatokban. Németh Dávid hozzátette, a fogyasztási cikkeknél - az élelmiszereknél, tartós fogyasztási termékeknél és a ruháknál – a szerény drágulás azzal magyarázható, hogy az importált infláció mérsékelt volt. A szakember szerint az infláció gyorsulása miatt nem várható kamatváltoztatás a jegybank részéről, a monetáris politikát továbbra is a nem konvencionális eszközök határozzák meg.
Németh Dávid szerint az év hátralévő részében az infláció ezen a gyorsuló pályán maradhat. decemberben 1,5 százalékos mutató várható, ez éves átlagban 0,4 százalékot jelentene, jövőre pedig 2 százalék körüli éves átlagos árindexre lehet számítani.
Az elmúlt hat évben évente átlagosan 2,4 százalék volt az infláció Magyarországon, ugyanakkor ennek időbeli elosztása közel sem egyenletes - írta közleményében a gazdasági tárca. Míg 2010-ben a fogyasztói árak közel 5 százalékkal emelkedtek, addig a több lépcsőben végrehajtott rezsicsökkentésnek is köszönhetően 2013-ban csak 1,7 százalék, majd 2014 óta már nulla százalék körül alakult a mutató értéke.
